Kihagyás

Számlázás

Számlatömb és szállítólevél-tömb felvitele

Kimenő számla kiállításához rendelkezni kell legalább egy megnyitott számlatömbbel.

A Szerviz→Beállítások→Naplóformátumok menüpontban tudunk számlatömböt felvenni.

Új számlatömb az Új (F5) gomb megnyomása után hozható létre, az alábbi adatok megadásával:

  • Előlegszámla

    Az előlegszámlákat, és az előleg-beszámító végszámlákat a program speciálisan kezeli. Amennyiben előlegszámlák kiállítására lesz szükség, úgy azok számára külön számlatömböt kell létrehozni. Az előlegek számlázására szolgáló tömböket meg kell jelölni, ami jelen kapcsoló bekattintásával történik.

  • Aktív

    Alapvetően minden használatban lévő számlatömb aktív. Ha azonban bármilyen okból adott tömb használatára már nincs szükség (pl.: előző évi tömbök), úgy a számlatömb a kapcsoló kikattintásával inaktívvá tehető. A számlakészítés során az inaktív tömbök nem kerülnek felajánlásra, vagyis inaktív tömbbe nem készülhet új számla.

    Számlamásolat, helyesbítő vagy sztornó számla inaktív tömbökből is készíthető, illetve azok számláiról listák is kérhetők.

    A kapcsoló állása bármikor módosítható, vagyis inaktív tömb újra aktívvá tehető.

  • Tömb neve

    A számlatömb azonosítására szolgáló szöveg.

    Igény esetén lehetőség van például a használat helye vagy a devizatípus szerinti megkülönböztetés miatt több számlatömböt létrehozni.

  • Formátuma

    A kiállítandó számlák sorszámozásának formátuma adható itt meg.

    A bizonylatok sorszámozását kettőskereszt (#) karakterekkel, míg az évszámra történő utalást konkrét számokkal, egyéb egyedi megjelölést pedig betűkkel lehet jelölni.

    Így például 2014-A/### formátum megadása esetén az első számla sorszáma 2014-A/001 lesz.

    A sorszámformátum hossza legfeljebb 10 karakter lehet.

    Két azonos formátumú tömb nem hozható létre.

  • Indítás dátuma

    A tömb megnyitásának napja, jellemzően az üzleti év első napja.

    Segédbillentyűk: F11: mai dátum, F12: naptár.

  • Indulási sorszám

    Megadható, hogy az első számla milyen sorszámot kapjon, mellyel egy korábbi sorszámozás folytatása biztosítható.

    Nullás vagy 1-es érték esetén az első számla sorszáma 1 lesz.

  • Modul

    Ez a mező speciális működéshez szükséges, ezért maradjon üres.

  • Egységár-formátum, Mennyiség-formátum, Összeg-formátum

    A számadatokban használt tizedesjegyek száma adható itt meg a legördülő lista megfelelő elemét választva.

    Az egységár és a mennyiség esetében legfeljebb három tizedesjegy használható, az összegformátum esetében legfeljebb kettő. Mindegyik esetben lehetőség van kizárólag egész számok használatára.

    Például ha a számla végösszegét forintban szeretnénk megadni (összegformátum: 000), de az egységár és a mennyiség tizedesjegy pontossággal kezelendő, akkor a program a végösszeg számításánál a kerekítés szabályait alkalmazza. Számla készítésekor a végösszeg tizedes (…000.00) vagy egész szám (…000) beállításának megfelelően történik az ÁFA összegének kiírása. Tizedes beállítás esetén a számla bruttó végösszege mellett a fizetendő összeg (egész számra kerekítve) is feltüntetésre kerül forintos számlánál.

A beállítások bármikor módosíthatók.

A Szerkesztés (F4) gombra kattintva lehetőség van egy létező számlatömb adatainak módosítására, a Formátum, az Indítás dátuma és az Indulási sorszám kivételével.

Előfordulhat, hogy minden kiállított számlára ugyanazt (ugyanazokat) a NAV záradékot szükséges ráírni. Ilyen esetben megoldható, hogy számlatömbhöz hozzárendeljük ezeket a megjelenítendő szövegeket. Erre szolgál a NAV záradék gomb. Kattintással kijelöljük a különböző füleken a kötelező szövegeket.

Felvitt számlatömb a Töröl (F8) gomb segítségével szüntethető meg, de csak akkor, ha abból még nem készült számla.

Amennyiben szállítólevelek készítésére is szükség van, úgy szállítólevél tömböt a számlatömbhöz hasonlóan lehet megnyitni, az alábbi eltérésekkel:

  • Az ablak felső részén, a Tömb típusa mezőben a legördülő listáról válasszuk a "Szállítólevél-tömb" variációt.

  • Ebben az esetben az Előlegszámla mező szürke.

  • A Modul mező nem jelenik meg.

Előfordulhat, hogy minden kiállított számlára ugyanazt (ugyanazokat) a NAV záradékot szükséges ráírni. Ilyen esetben megoldható, hogy számlatömbhöz hozzárendeljük ezeket a megjelenítendő szövegeket. Erre szolgál a NAV záradék gomb. Kattintással kijelöljük a különböző füleken a kötelező szövegeket.

Felvitt számlatömb a ++"Töröl (F8)++" gomb segítségével szüntethető meg, de csak akkor, ha abból még nem készült számla.

Beállítások

A számlák vagy szállítólevelek készítéséhez a Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számlaparaméterek menüpontban el kell végezni a szükséges beállításokat. Az ablakon több fülön – funkciók szerinti bontásban – találhatók a paraméterezési lehetőségek.

A számlázás használata esetén elég az alábbi fülön kitölteni a szükséges adatokat.

  • Számlák

    Meg kell határozni, hogy a főkönyvi számlák közül melyek legyenek a vevői számlaszámok, mivel ezek működése speciális.

    Kijelölésük a számlaszámok kezdetének beírásával történik (pl.: 311,312,316).

    Egymástól vesszővel elválasztva több számlacsoport is megadható. Felsorolás esetén az utolsó szám után semmilyen karakter nem szerepelhet. Például ha belföldi vevők könyvelésére a 311, külföldi vevők könyvelésére a 312 számlacsoport szolgál, akkor a helyes bevitel: 311,312.

  • Deviza

    Idegen devizában kiállított számlák esetén a Deviza fülön fel kell sorolni azokat a vevői számlaszám-kezdeteket, melyeknél előfordulhat devizás számlázás (pl.: 312,316).

  • ÁFA

    A számlákon szereplő ÁFA kötelezettség könyveléséhez ki kell jelölni a fizetendő ÁFA főkönyvi számlacsoportját, mely jellemzően 467.

Új vevő felvitele

Amennyiben olyan vevő részére kell számlát vagy szállítólevelet készíteni, aki a nyilvántartásban még nem szerepel, akkor az itt leírtak alapján kell az új vevőt felvinni.

Ezt követően az új vevő részére kiállítható számla vagy szállítólevél.

Számlák és szállítólevelek készítése

A szoftver különböző számlaformátumok készítésére alkalmas.

Az eltérő számlatípusok készítése az itt található menüpontokból indul.

A szállítólevelek készítése szintén a számlakészítő ablakokon történik.

Magyar nyelvű forintos számla és szállítólevél készítése

Ez a menüpont magyar nyelvű, forintos összegű számlák és szállítólevelek készítésére szolgál.

Számla csak olyan vevő részére készíthető, akinek főkönyvi számlaszáma (pl.: 311001), vagy számlacsoportja (pl.: 311) szerepel a Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számlaparaméterek menüpont Számlák fülén, a Vevő számlák mezőben.

A menüpont indításakor a program ellenőrzi, hogy a számlakészítéshez szükséges adatok közül hiányzik-e valamelyik. Megvizsgálja, hogy a számlakibocsátó címe és bankszámla száma kitöltött-e, illetve, hogy van-e már felvitt partner, cikkcsoport, cikktörzs és raktár. Amíg valamelyik adat hiányzik, ez a menüpont nem használható. A gombra kattintva nem a kitöltő ablak jelenik meg, hanem egy üzenet, mely felsorolja a hiányzó adatokat. A partnerek és a cikkek esetében elegendő egyetlen vevőt, illetve cikkcsoportot és cikktörzset megadni ahhoz, hogy a számlakészítés működjön.

A számlakibocsátó hiányzó adatait a főmenü Cégadatok gombjára kattintva lehet megadni.

Ezeken túl a számlakészítéshez szükséges legalább egy számlatömb/szállítólevél tömb megnyitása, melyet a Szerviz→Beállítások→Naplóformátumok** menüpontban lehet elvégezni. Amennyiben a program nem talál hiányzó adatot, elindul a számlakészítés.

A megjelenő párbeszédpanel több "fület" tartalmaz:

  • F2 - Vevő, számla adatok: a vevő adatait és a számla fejrovatát tölthetjük itt ki.

  • F3 - Tételek: a számlázandó cikkek vagy szolgáltatások felsorolására szolgál.

  • Számlacsomag import: speciális, egyedi igényeket szolgáló funkció, mely a Készlet modulban nem használható.

Látható még az ablak felső részén egy időszak megadására szolgáló mező. Itt állíthatjuk be, azt az időszakot, amelyre az elkészült számlát/szállítólevelet könyvelni kell. Az időszak jellemzően vagy a teljesítési dátum vagy a kiállítási dátum hónapjával egyezik meg.

Figyelem!

Az indulási beállítás 1-január hónapra szól, így az első bizonylat kiállításánál meg kell adni az aktuális időszakot. A következő időszak-módosításra hónapváltáskor lesz szükség.

A vevő és számla adatok kitöltése (F2)

  • Bankszámlaszám

    Itt a számlakibocsátó bankszámlaszámát kell megadni, ahová az átutalást kéri a cég. A program a Cégadatok menüpontban beírt bankszámlaszámot ajánlja fel. Ha a kibocsátó cégadatai között több bankszámlaszám szerepel, azok közül a legördülő listáról, vagy a kezdő karakter begépelésével választhatunk.

  • Formátum

    Az elkészülő számla nyomtatási formátumáról ad felvilágosítást. Belföldi forintos számla készítése esetén a "GHUN_ALAP" formátum látható.

    Speciális eset lehet a csekkes számlaformátum készítése, melyhez az adókód mellett egyedi kódra van szükség. Megfelelő feloldó kódok birtokában csekkes számla készítése a "GHUN_CSEKK1" formátum választásával lehetséges.

    Emellett kiválasztható, hogy a csekkes papír mérete A4-es szabvány (A4) szerinti, vagy egyedi (ME) legyen. Nyomtatáskor a program a papírformátumnak megfelelően helyezi el az adatokat.

  • Minta

    A rendszeresen ismétlődő számlák kiállításakor sok adat változatlan marad. Az ilyen számlák kiállításánál nagy segítség egy mintaszámla használata.

    Ez annyit jelent, hogy egy, már kiállított számlát kiválasztva annak vevő- és termék-adataival tölti fel a program a mezőket. Ezek az adatok természetesen felülírhatók.

    A mezőben állva F12 gombbal megjeleníthető a már kiállított számlák listája.

    Több számlatömb esetén mintaként a számlakészítő ablak első fülén kiválasztott tömb számláit használhatjuk. A lista sorrendjét, illetve a keresési feltételt tetszőlegesen megváltoztathatjuk a rendezési szempont oszlopának fejlécére kattintva. Egyszeri kattintás esetén a sorrend növekvő, újrakattintás esetén csökkenő lesz.

    A mintaként szolgáló számlát, annak során állva Enter gombbal, vagy dupla kattintással tudjuk kiválasztani.

  • Vevő

    A vevő megadására két lehetőség van. Egyrészt kiválasztható a partnerek listájáról, másrészt a főkönyvi számlaszám megadásával.

A "Partner" mezőben állva az F12 gombbal megjeleníthető a partnerek listája. Ezen a listán lehetőség van új partner felvitelére, vagy azok szerkesztésére és törlésére is. A listában a partner neve vagy adószáma alapján kereshetünk.

A listáról a megfelelő partnert annak során állva Enter gombbal, vagy dupla kattintással tudjuk kiválasztani.

Ha a kiválasztott partnernek még nincs főkönyvi vevőszáma, a program kéri annak megadását. Segítségként megjelenik a főkönyvi számla felvitelére szolgáló ablak, melyben a sorrendben következő főkönyvi számlaszámot ajánlja fel a program, illetve az ablak "Partner" mezőjében megjelenik a partner száma.

Ha a vevőt nem a partnerlistáról, hanem főkönyvi számlaszám alapján szeretnénk kiválasztani, akkor a "Vevő számlaszám" mezőt töltsük ki. Természetesen keresésre itt is lehetőség van (F12).

  • Számla

    A számla főbb adatainak beviteli felülete.

    Több számlatömb használata esetén elsőként számlatömböt kell választanunk.

    Ha a számlatömb felvitelénél beállítottuk a NAV záradékokat, a számlaadatok felvitele előtt el kell fogadnunk az alapértelmezett beállításokat (Mentés), illetve a Mégse gombbal el lehet ezeket vetni. Számlatömb váltásakor ismét lehetőségünk van a beállítások elfogadására vagy elvetésére.

    Amennyiben a Készlet→Beállítások→Készlet és számla beállítások menüpont Készlet fülén a "Szállítólevél készítése" funkció aktív, a termékekről szállítólevél is készíthető (számlával együtt vagy anélkül), amihez szállítólevél-tömböt kell választanunk. (Szállítólevél-tömböt a Szerviz→Beállítások→Naplóformátumok menüpontban tudunk nyitni, az V.1. pontban leírtak szerint.)

    Az Egyéb adatok, Megrendelésszám, Lábléc és Megjegyzés mezők tájékoztató jellegű adatok, kitöltésük nem kötelező.

    Az Egyéb adatok és Megjegyzés mezők esetén a gyakran előforduló szövegek tárolhatók. A már felvitt szöveglistát a mezőkben állva az F12 gomb jeleníti meg, melyről választhatunk, vagy az F12-t követően F5 gombbal új szöveget vihetünk fel.

    Kötelezően kitöltendők az ÁFA számla, a fizetési mód és a dátumok mezői.

    Figyelem!

    Az indulási beállítás szerint az ÁFA számla száma 4671. Amennyiben ettől eltérő főkönyvi ÁFA számlát kívánunk használni, úgy ez megváltoztatható. A következő számlázás alkalmával a program az előző számlánál megadott ÁFA számlát ajánlja fel.

    Ha a partnertörzsben megadtuk a vevőhöz tartozó fizetési napok számát, azt a rendszer automatikusan betölti.

    A fizetési határidőt alapvetően a számla keltéhez viszonyítva számítja a program. (Számla dátuma + fizetési napok száma = fizetési határidő.)

    Amennyiben a Beállítások→Beállítások menüpont Számlázás fülén bekapcsoltuk a "Fizetési határidő a teljesítés dátumából" kapcsolót, úgy a fizetési határidő a teljesítés dátuma alapján kerül kiszámításra.

    Fontos tudni, hogy amennyiben a partner adatai között készpénzes fizetési mód van beállítva, ez esetben a számlán is készpénzes a fizetési mód jelenik meg, melyet megváltoztatni a számlázás során már nem lehet.

    Lényeges továbbá, hogy ez a készpénzes fizetés nem azonos az egyszerűsített (készpénzfizetési) számla kiállításakor használt fogalommal, azaz későbbi határidőben történő, de nem átutalásos kiegyenlítést is jelenthet. Így tehát a teljesítés, a számla kelte és a fizetési határidő napja nem kell, hogy megegyezzen a számlán.

    A kiválasztott fizetési módhoz kapcsolódhat egy vagy több lábléc, melyben előre definiált szövegek szerepelnek. Adott fizetési módhoz láblécként tartozó szövegeket a Beállítások / Készlet és számla beállítások** menüpont Szövegek fülén, a megfelelő fizetési módba belépve lehet rögzíteni. A számlázás során a fizetési módhoz felvitt szövegek közül a Lábléc mezőben választhatunk.

    Amennyiben nincs szükség lábléc megadására a mező tartalma a DELETE gombbal törölhető.

    A Típus mezőkben alapbeállítás a "Nyomtatott" illetve a "Normál" számla készítése. Előbbi helyett választható az "Elektronikus" (e-számlakészítés részletes útmutatója az Elektronikus számlázás felhasználói leírása címmel megtalálható honlapunkon) míg a "Normál" helyett a "Fordított adózás" számla készítése közül lehet választani, melynek ÁFA-elszámolás szempontjából van jelentősége.

    "Normál" számlatípus választása esetén az ÁFA összegek meghatározása a termékeknél megadott kulcsok szerint történik, és nem számlázható olyan termék, melynek adókulcsa a terméktörzsben "FA".

    Fordított adózású számla csak olyan vevő részére készülhet, akinek adószáma a partneradatok között szerepel.

    A "Fordított adózás" alkalmazása esetén bármilyen adókulcsú termék kiválasztható, mivel – a terméktörzsben beállított adókulcsoktól függetlenül – a tételek "FA" kulccsal kerülnek könyvelésre.

    Az így kiállított számlán nem szerepel ÁFA kulcs, nettó illetve ÁFA összeg.

    A számlára automatikusan rákerül a "Fordított adózás: Az adó fizetésére a vevő kötelezett!" kifejezés.

  • Pénzforgalmi ÁFA

    Ezt a gombot csak azon felhasználóknak kell bekattintani, akik a pénzforgalmi ÁFA elszámolás hatálya alá bejelentkeztek, és a készülő számlára pénzforgalmi ÁFA-elszámolás alkalmazható. A kimenő számlára automatikusan rákerül a "Pénzforgalmi elszámolás" szöveg, és használata speciális ÁFA elszámolást eredményez a főkönyvi könyvelésben.

    Az egyedi könyvelés érdekében a Szerviz / Beállítások / Könyvelési és számlaparaméterek menüpont ÁFA fülén meg kell adni egy létező főkönyvi számlaszámot, amelyik nem esik az ÁFA-számlaként definiált főkönyvi tartományokba (nem lehet 466, 467 kezdetű szám).

    Amennyiben fenti paraméter-beállítás üres, úgy nem készíthető pénzforgalmi elszámolású számla.

    Pénzforgalmi elszámolású számlák könyvelésekor a szokott módon kell kitölteni az ÁFA számla mezőt (a megfelelő 467-es számlával), majd be kell kattintani "Pénzforgalmi elszámolás" jelölőnégyzetét. Így az ÁFA könyvelési tételében a program a megadott ÁFA számlát (pl.: 4671) a beállított főkönyvi számra (pl.: 4799) cseréli.

  • Kisadózás

    Alkalmazása a KATA hatálya alá bejelentkező adózók számlakibocsátása esetén szükséges. A cég kimenő számláira automatikusan rákerül a "Kisadózó" szöveg.

  • NAV záradék

    Összefoglaló néven NAV záradék néven szerepelnek azok az adatok, melyeknek számlán való szerepeltetése (Egyéb adatoknál vagy Megjegyzésként) 2015. december 31-ig a számlakészítő döntésétől függött. Az xml exportban való megjelenítése szükségessé tette, hogy ezeket az adatokat a jogszabályban előírt módon tüntessük fel a számlán. Ezek olyan adatok, melyek a számla egészére vonatkoznak. Egy részük már korábban is jelölhetők voltak a számlán (pl. fordított adózás, kisadózó, pénzforgalmi ÁFA), így NAV záradék címén azok az adatok jelölhetők, melyek egységes kezelése eddig nem volt biztosított.

    A funkció meghívása után az alábbi füleken rögzíthetők az adatok:

    • Alapadatok
    • Termékdíj
    • Termékdíj visszaigénylés
    • Jövedéki termék
    • Képviselő.

    • Alapadatok*

      • Önszámlázás
      • Adómentes hivatkozás
      • Népegészségügyi termékadó
      • Különbözet szerinti szabályozás (utazási irodák, használt cikkek, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek)
      • Energiaadó összege
      • Rezsicsökkentés összege
      • Betétdíj összege
      • Beszállókártya (tranzitadóraktár-engedélyesre vonatkozik)
        • járatszám
        • kedvezményre jogosult neve
        • úticél
    • Termékdíj:

      • Termékdíj számlán történő átvállalás összege (egyéb kőolajtermék vevője nem termékdíj kötelezett, a bruttó árból átvállalt összeg).
      • Szerződés alapján a termékdíj kötelezettség átvállalásának hivatkozása (Környezetvédelmi termékdíj törvény 14. §. (5.) bekezdés megfelelő pontja és alpontja.
      • Csomagolószer termékdíj kötelezettség csomagolószer első belföldi forgalomba hozatalakor:
        • Eladót terheli – feltüntetendő a termékdíj összege a bruttó árból.
        • Ha a csomagolás részeként forgalomba hozott csomszer.termékdíj kötelezettség az eladót terheli, elegendő a jelölőnégyzetben jelölni.
        • Eladót a vevő nyilatkozata alapján nem terheli termékdíj fizetési kötelezettség: fel kell tüntetni a nyilatkozat iktatószámát.
      • Reklámhordozó papír termékdíj összege a bruttó árból (első belföldi forgalomba hozatalkor).
    • Termékdíj visszaigénylés

      • Termékdíj köteles termék CSK, KT kódja., termékdíj mértéke, összege.
      • Termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatai.
    • Jövedéki termék

      • Jövedéki vámtarifa fizetésre kötelezett.
      • AHK szám (adminisztratív hivatkozási kód).
      • Csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredetének igazolása.
      • EngImportAdo: Adóraktár engedélyese által megfizetett, vételárban felszámított adó.
      • Gázolaj beszerzés adatai (jármű rendszáma és km óra állása).
      • Jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki termék értékesítésére vonatkozó adatok (engedély szám, vevő adóigazgatási azonosító szám, vagy őstermelői ig.száma).
      • "Továbbértékesítés esetén jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" jelölés (jövedéki engedélyes kereskedő, nem jövedéki engedélyes kereskedő).
  • Képviselő

    Számlabefogadó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi képviselőjének adatai (név, adószám, cím).

  • Kézi sztornó

    Előző évi adatbázisokban készült számla "gépi" sztornójára nincs mód. Ilyenkor készülhet kézi sztornó számla, ennek jelölésére szolgál a jelölő négyzet.

  • Kézi helyesbítő

    Előző évi adatbázisokban készült számla "gépi" helyesbítő számlájának kiállítására nincs mód. Ilyenkor készülhet kézi helyesbítő számla, ennek jelölésére szolgál a jelölő négyzet.

  • Sztornózott/helyesbített számla

    Előző évi adatbázisokban készült számlák "kézi" jóváírása esetén szükséges a sztornózott, helyesbített számla azonosítójának rögzítése.

Tételek kitöltése (F3)

A rendszer a számlázandó cikkek vagy szolgáltatások felvitelére vár, mely az Új (F5) gombbal indítható el.

  • Cikkcsoport

    A cikktörzs szűkítése érdekében célszerű kitölteni, de üresen is hagyható. F12 gomb segítségével megjelennek a már felvitt cikkcsoportok. Új cikkcsoport felvitelére utólag itt nincs lehetőség, (innen kilépve a Készlet→Törzsadatok→Cikkcsoport-on belül van rá mód).

  • Cikkszám/Vonalkód

    Begépeljük, vonalkódolvasóval bevisszük vagy az F12 gombbal megjelenő listáról kiválasztjuk a megfelelő cikkszámot. . Új cikkszám felvitelére utólag itt nincs lehetőség, (innen kilépve a Készlet→Törzsadatok→Cikkszám-on belül van rá mód).

  • Könyvelési séma

    Amennyiben számlázáskor az árbevétel és eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) könyvelése több variációban is történhet és a Készlet / Törzsadatok / Számla könyvelési sémák menüpontban felvittük a lehetséges eseteket, úgy ebben a mezőben ki kell választanunk az alkalmazni kívánt sémát.

Raktár

Ha a cikk több raktárban is megtalálható, ebben a mezőben meg kell jelölni, hogy melyik raktárból történik a készlet értékesítése. ++f12++ gomb segítségével megjelennek a raktárak. Ha olyan raktár kerül megjelölésre, ahol a cikkből nincs készlet, a program hibaüzenetet küld. Új raktár felvitelére utólag itt nincs lehetőség, (innen kilépve a Készlet / Törzsadatok / Raktárak-on belül van rá mód).
  • Árak

    A legördülő listáról a cikkhez előre rögzített eladási árak közül választhatunk. Amennyiben a vevő partneradatai között rögzítettük, hogy az öt árkategória közül melyik ártípus alapján szeretnénk számlázni, a mezőben rögtön ez az eladási ár jelenik meg. Előre rögzített ár hiányában a mező inaktív.

  • Nettó egységár

    A termék eladási ára, amely a számlára kerül. Alapértelmezés szerint megegyezik az előző mezőben kiválasztott árral, de módosítható.

  • Mennyiség

    Ha a cikkhez két mennyiségi egységet rendeltünk, mindkettő megadható, azonban a rendszer csak az első mennyiségi egység alapján tartja nyilván a készleteket.

  • Engedmény

    Ez a mező csak akkor tölthető ki, ha a Készlet→Beállítások→Készlet és számla beállítások menüpont Számla1 fülén az "Engedmény megadása számlázáskor" funkció aktív. Ez esetben, százalékos mértékben adható meg az árengedmény mértéke. Ha a vevő partneradatai között rögzítettük az alkalmazott árengedmény mértékét, ez esetben onnan tölti be a rendszer az adatot, de ez módosítható.

    A program az egységár, a mennyiség és az engedmény mértéke alapján kiszámolja az engedmény nettó értékét, de ha kerekítés miatt szükséges, az engedmény nettó értéke átírható.

  • Közvetített szolgáltatás

    A jelölő négyzet bekattintása szükséges, ha adott termékhez kapcsolódik közvetített szolgáltatás.

  • Nettó

    A program az egységár, a mennyiség és az engedmény mértéke alapján kiszámolja az engedmény nettó értékét, de előfordulhat, hogy kerekítés miatt szükséges ennek módosítása.

  • Egyéb (F4)

    Előfordulhat, hogy a számlán a cikkekhez szükséges valamilyen egyéb adat (pl.: egyedi jellemző) megjelenítése. Ennek felvitelére az Egyéb (F4) gomb leütése után van lehetőség.

  • NAV adatok

    Amennyiben olyan terméket, szolgáltatást értékesítünk, melyhez a Számlázás→Törzsadatok→Terméktörzs menüpontban jelöltük a megfelelő termék kategóriát, a NAV adatok gombbal lehet rögzíteni azokat a jellemzőket, melyek az említett termékhez, szolgáltatáshoz tartoznak:

    • Szárazföldi közlekedési eszköz esetén: hengerűrtartalom, teljesítmény, első forgalomba helyezés, megtett távolság.
    • Légi közlekedés esetén: felszállási tömeg, kereskedelmi eszköz vagy nem, első forgalomba helyezés, repült órák száma.
    • Vízi közlekedési eszköz: hajó hossza, vízi tevékenység megnevezése, első forgalomba helyezés, hajózott órák száma.
    • Ásványolaj: tényleges hőmérséklet, tömeg és mértékegysége, sűrűség és mértékegysége, térfogat és mértékegysége, minőség, tanúsítás.
    • Árverési tétel: árverési vételárul szolgáló ellenérték, közterhek, járulékos költségek és az előzőek összege.
    • Dohányáru: adójegyen szereplő kiskereskedelmi ár.
  • Gyűjtők

    Ez a mező csak akkor aktív, ha a Kontrolling / Törzsadatok / Gyűjtők beállítása menüpontban a Készlet modul használatához valamelyik gyűjtési típust aktívvá tettük, és a kiszámlázott cikk csoportjához szintén beállítottuk annak használatát. Ezen feltételek teljesülése esetén az értékesítéshez gyűjtőkódok rögzíthetők.

  • Egyéb (F4)

    Előfordulhat, hogy a számlán a cikkekhez szükséges valamilyen egyéb adat (pl.: egyedi jellemző) megjelenítése. Ennek felvitelére az Egyéb (F4) gomb leütése után van lehetőség.

A tétel a Bevitel (F10) gombbal kerül a számlára.

Több tételes számla esetén az Új (F5) gombbal folytathatjuk a felvitelt. Tévesen bevitt tételt a Szerkesztés gombbal módosíthatunk, illetve a Törlés (F8) gombbal törölhetjük.

  • Számlatételek csoportosítása nyomtatáskor

    Előfordulhat, hogy azonos cikk, azonos egységárral és ÁFA kulccsal többször is szerepel a tételek listáján, de a számlán elegendő összevontan, egy soron megjeleníteni.

    A kapcsoló használata esetén az azonos cikkszámmal, egységárral és ÁFA kulccsal számlázott termékek mennyiségi és értékbeli adatai összevonva, egy soron jelennek meg a számlán. A termékekhez felvitt egyéb adatok szintén összevonva, egymás után jelennek meg (a maximális hossz 255 karakter lehet).

    A kapcsoló alapértelmezett állapota a Készlet→Beállítások→Készlet és számla beállítások menüpont Számla1 fülén állítható be.

A számlákon lehetőség van garanciális visszatartás szövegének és összegének megadására (jellemzően negatív előjellel), mely adatokat a Gar. visszat. gombra kattintva lehet bevinni.

A mezők kitöltése esetén a bruttó végösszeg és a visszatartott összeg együttes értéke szerepel a számlán fizetendő összegként.

Az adatbevitel befejezése után a Számla készítés (F9) gomb a számlát rögzíti, a Szállítólevél készítés (F7) gomb csupán szállítólevelet rögzít, míg a Számla és szállítólevél készítés gomb mindkettőt elkészíti.

Amennyiben a Készlet→Beállítások→Készlet és számla beállítások menüpont Számla1 fülén a "Számla és szállítólevél tárolása nyomtatással" funkció aktív, akkor a felsorolt gombok megnyomása után a számla és a szállítólevél nyomtatása is megtörténik.

Ha a funkció alatt a "Nyomtatási előnézet" is be van jelölve, akkor az F9 gombbal első lépésben a nyomtatási előnézetet láthatjuk. Itt még nincs a bizonylatoknak sorszáma, mert még nem egy tárolt számla vagy szállítólevél, így akár el is vethető.

Amennyiben a számla adatainak módosítása szükséges, a nyomtatási előnézetből ESC billentyűvel visszaléphetünk a számlakészítő ablakra, ahol elvégezhetjük a szükséges változtatást. A végleges számla az előnézeti ablakon F9 gombra, vagy a nyomtató ikonra kattintva nyomtatható. A számla/szállítólevél tárolása a nyomtatással együtt történik meg, ezért csak a kinyomtatott példány kap sorszámot.

Egyidejűleg a háttérben megtörténik a számla főkönyvi könyvelése is, illetve az analitikában rögzülnek a készletváltozás könyvelési tételei.

Példa forintban számlázott tételek könyvelésére

Adatok

  • Kiszámlázott nettó összeg: 200.000 Ft

    27%-os ÁFA összege: 27.000 Ft (nettó érték: 100.000 Ft)

    18%-os ÁFA összege: 18.000 Ft (nettó érték: 100.000 Ft)

  • A számla főkönyvben rögzített tételei:

    T: 311 - K: 911 100.000 Ft Nettó árbevétel

    T: 311 - K: 467 27.000 Ft 27%-os ÁFA, alapja: 100.000 Ft

    T: 311 - K: 911 100.000 Ft Nettó árbevétel

    T: 311 - K: 467 18.000 Ft 18%-os ÁFA, alapja 100.000 Ft

  • A készletváltozás analitikában rögzített tételei, számlakészítés esetén:

    T: 814 - K: 261 eladott áruk beszerzési értéke

  • A készletváltozás analitikában rögzített tételei, szállítólevél-készítés esetén:

    T: 268 - K: 261 úton lévő áruk könyvelése, beszerzési értéken

Kétnyelvű devizás számla és szállítólevél készítése

Ez a menüpont szolgál a külföldi vevőink felé idegen devizában kiállítandó, kétnyelvű (angol-magyar vagy német-magyar) számlák és szállítólevelek elkészítésére. Szállítólevél csak magyar nyelven készíthető.

Szállítólevélből kiállítható angol vagy német nyelvű számla (tabletes, mobil változaton nem!). ÁFA kulcs alapértelmezetten átállítható közösségi ÁFA-ra a szállítólevélen levő valamennyi termékre.

A menüpont indításakor a program ellenőrzi, hogy a számlakészítéshez szükséges adatok közül hiányzik-e valami.

Amennyiben a program nem talál hiányzó adatot, elindul a számlakészítés, mely alapvetően a "Magyar nyelvű forintos számla és szállítólevél készítése" részben leírtakkal azonos.

  • A kétnyelvű, devizás számla- és szállítólevél készítés sajátosságai

    Kétnyelvű, devizás számla és szállítólevél esetén a "A Vevő, számla adatok (F2)" fül az alábbi mezőkben tér el a magyar nyelvű forintos számlakészítéstől:

  • Bankszámlaszám

    Amennyiben devizás bankszámlák esetén a SWIFT kódot és IBAN számot is fel kell tüntetni a számlán, úgy ehhez a főmenü Cégadatok menüpontjában egy-egy bankszámla adatait folyamatosan, egy sorban kell felvinni (új sor új bankszámlát jelent). Túl hosszú adatsor esetén (visszaper) karakterrel jelölhető a sorváltás, vagyis az, hogy a kimenő számla fejrovatában hol történjen a bankszámla-adatok sortörése.

  • Vevő

    Devizás számla csak olyan vevő részére készíthető, akinek főkönyvi számlaszáma (pl.: 316001), vagy számla-csoportja (pl.: 316) szerepel a Szerviz / Beállítások / Könyvelési és számlaparaméterek menüpont Számlák fülén, a Vevő számlák mezőben, illetve a Deviza fülön, a Deviza könyvelés mezőben, vagyis akiknek a főkönyvi számlaszámát előzetesen devizás könyvelésű vevőként definiáltuk.

  • Formátum

    Az elkészülő számla formátumát lehet itt beállítani.

    Kétnyelvű devizás számla készítése esetén a "GENG_ALAP" választásával magyar-angol, míg "GGER_ALAP" választásával magyar-német számla készül.

Csekkes számlaformátum készítésére, vagyis perforált, postai csekket tartalmazó papír használatára itt nincs mód.

  • Devizanem, Árfolyamok

    Az ablak alsó részén találhatók a devizanem és az árfolyamok mezői.

    A devizanem megadása kötelező.

Kétnyelvű, de forintos számla készítésekor devizanemként HUF-ot, árfolyamként pedig 1-et kell megadni.

A vevőkövetelés értékelése a cég számviteli politikájában meghatározott árfolyamon történik, míg az ÁFA elszámolásához ettől eltérő árfolyamot is választhat a cég.

Amennyiben a Beállítások / Készlet és számla beállítások menüpont Deviza fülén az "Értékelési és ÁFA árfolyam megegyezik" funkció aktív, csak egy árfolyammező jelenik meg, hiszen valamennyi devizás összeg átszámítása azonos árfolyamon történik. Ez esetben nem keletkezik értékelési különbözet.

Ha a "Értékelési és ÁFA árfolyam megegyezik" funkció nincs bekattintva, két különböző árfolyamot kell megadnunk, hiszen a követelést és a nettó árbevételt a számviteli politikában választott árfolyamon kell könyvelni, azonban az ÁFA összegét más, jellemzően MNB árfolyamon kell bevallani.

Mivel a számlák készítésekor a háttérben azok automatikus könyvelése mindig megtörténik, ezért az eltérő értékek könyveléséhez technikai számla szükséges. Ezt a számlaszámot a Beállítások / Készlet és számla Beállítások menüpont Deviza fülén, a Devizás ÁFA átvezetési számla mezőben kell megadnunk.

Ezen a főkönyvi számlán fog megjelenni az ÁFA két eltérő árfolyam alkalmazásából adódó különbözete. Amennyiben a számlázás mellett főkönyvi könyvelés is történik, úgy ezt az árfolyam-különbözetet később, egy külön könyvelési tételben rendezni kell.

Előfordulhat, hogy a számla kiállításakor még nem ismerjük az adott napi árfolyamot. Ez esetben a devizanem megadása után az Értékelési árfolyam mező üresen hagyható, de az ÁFA árfolyam mezőt kötelező kitölteni, mivel az ÁFA törvény értelmében a számlán az ÁFA forintosított összegét fel kell tüntetni. Kivétel ez alól az az eset, amikor a számla ÁFA tartalma nulla, hiszen ilyenkor nincs szükség árfolyamra a nullás ÁFA összeg forintosításához.

Hiányzó értékelési árfolyam esetén a rendszer nem tudja a háttérben lekönyvelni a számla forintos összegeit, ezért a számlát egy listán tárolja, ahonnan az később kiválasztható.

Amennyiben a számlázás mellett főkönyvi könyvelés is történik, úgy az utólagos könyvelés az értékelési árfolyam pótlásakor fog megtörténni. (Az utólagos könyvelés a Számlázás / Devizás számlakönyvelés menüpontban végezhető el.)

Példa devizában számlázott tételek könyvelésére

Adatok:

EU tagországba kiszámlázott nettó összeg:   1.000 EUR
ÁFA összege (adólevonási joggal járó adómentes kulcs):  0 EUR
Követelések értékelési árfolyama:   290 Ft/EUR
ÁFA árfolyam:   289 Ft/EUR
Devizás ÁFA átvezetési számla:  399

A számla főkönyvben rögzített tételei, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget **eltérő árfolyamon** értékeli:

T: 316  -  K:  931  290.000 Ft  Nettó árbevétel 290 Ft/EUR értékelési árfolyamon
T: 316  -  K:  399        0 Ft  ÁFA alap 290 Ft/EUR ért. árfolyamon: 290.000
T: 399  -  K:  467        0 Ft  ÁFA alap 289 Ft/EUR ÁFA árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel nincs, hiszen a 399 egyenlege nulla. 
(Eltérés csak az ÁFA alap forintos összegében van, de ez analitikus adat, így a főkönyvi tételekben nem látható.)

A számla főkönyvben rögzített tételei, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget **azonos árfolyamon** értékeli:

T: 316  -  K:  931  289.000 Ft  Nettó árbevétel 289 Ft/EUR árfolyamon
T: 316  -  K:  467        0 Ft  ÁFA alap 289 Ft/EUR árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel nincs, mivel a 399 számlán nem keletkezett egyenleg.

A készletváltozás analitikában rögzített tételei, számlakészítés esetén:

T: 814  -  K:  261  eladott áruk beszerzési értéke

A készletváltozás analitikában rögzített tételei, szállítólevél-készítés esetén:

T: 268  -  K:  261  úton lévő áruk könyvelése, beszerzési értéken

Magyar nyelvű devizás számla és szállítólevél készítése

Ez a menüpont szolgál a belföldi vevők felé magyar nyelven, idegen devizában kiállítandó számlák és szállítólevelek elkészítésére.

A számlázás folyamata megegyezik az előző pontokban leírtakkal (Magyar nyelvű forintos számla és szállítólevél készítése, és Kétnyelvű devizás számla és szállítólevél készítése pontok).

Példa devizában számlázott tételek könyvelésére

Adatok:

EU tagországba kiszámlázott nettó összeg: 1.000 EUR 27%-os ÁFA összege: 270 EUR Követelések értékelési árfolyama: 290 Ft/EUR ÁFA árfolyam: 289 Ft/EUR Devizás ÁFA átvezetési számla: 399

A számla főkönyvben rögzített tételei, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget eltérő árfolyamon értékeli:

T: 311 - K: 911 290.000 Ft Nettó árbevétel 290 Ft/EUR értékelési árfolyamon T: 311 - K: 399 78.300 Ft ÁFA alap 290 Ft/EUR ért. árfolyamon: 290.000 T: 399 - K: 467 78.030 Ft ÁFA alap 289 Ft/EUR ÁFA árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel:

T: 399 - K: 97 270 Ft ÁFA értékelés árfolyam-különbözete

A számla főkönyvben rögzített tételei, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget azonos árfolyamon értékeli:

T: 311 - K: 911 289.000 Ft Nettó árbevétel 289 Ft/EUR árfolyamon T: 311 - K: 467 78.030 Ft ÁFA alap 289 Ft/EUR árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel nincs, mivel a 399 számlán nem keletkezett egyenleg.

A készletváltozás analitikában rögzített tételei, számlakészítés esetén:

T: 814 - K: 261 eladott áruk beszerzési értéke

A készletváltozás analitikában rögzített tételei, szállítólevél-készítés esetén:

T: 268 - K: 261 úton lévő áruk könyvelése, beszerzési értéken

Előlegszámla és végszámla készítése

Valamennyi számlakészítés során lehetőség van előlegszámla, illetve azt beszámító végszámla készítésére.

Ehhez az alábbi beállításokat kell megtenni:

  1. A Szerviz→Beállítások→Naplóformátumok menüpontban fel kell venni egy Előleg típusú számlatömböt (lásd: Számlatömb és szállítólevél-tömb felvitele pont).

  2. A Készlet→Beállítások→Készlet és számla beállítások menüpont Előleg fülén meg kell adni a könyveléshez szükséges főkönyvi számlaszámokat (lásd: Beállítások→Számlázás→Előleg pont).

A hatályos törvényi rendelkezések szerint a kapott előlegről utólag kell számlát kiállítani, melyre rá kell vezetni az előlegre utaló kifejezést.

Az előleg, illetve az ahhoz kapcsolódó ÁFA kötelezettség könyvelése az előleg átvételekor/jóváírásakor a felhasználó által kerül könyvelésre, ezért az előlegszámla kiállításakor a program nem képez főkönyvi tételt.

A megfizetett előleg könyveléséhez ki kell jelölni a bruttó előleg összegét nyilvántartó (pl.: 453), illetve az előleg ÁFA kötelezettségét nyilvántartó (pl.: 368) számlát. Ezen számlákat kell megadni a Beállítások→Készlet és számla beállítások menüpont Előleg fülén is.

Az előleg átvételének/jóváírásának könyvelését tehát a felhasználó az alábbi példa szerint végzi el:

T: 384 – K: 453 127.000 Vevőtől kapott előleg bruttó összege
T: 368 – K: 467  27.000 ÁFA kötelezettség előírása (adóalap: 100.000, ÁFA: 27%)

A végszámlán fel kell tüntetni a teljes ellenértéket, valamint a megfizetett előleg összegét, illetve a rendezendő különbözet összegét.

A végszámla elkészítése során a program az alábbi példa szerint képzi a könyvelési tételeket:

T: 311 – K: 911 400.000 Teljes nettó árbevétel
T: 311 – K: 467 108.000 Teljes ÁFA összeg (adóalap: 400.000, ÁFA: 27%)
T: 453 – K: 311 127.000 Előleg bruttó összegének átvezetése a végszámla azonosítójára
T: 467 – K: 368  27.000 előleg ÁFA-tartalmának visszavezetése (adóalap: 100.000)

Éves nyitáskor az előző években el nem számolt előlegszámlák átkerülnek az új évi adatbázisba. Amennyiben ezt követően az előző évben megtörténik az előleg elszámolása, úgy az éves nyitás megismétlése után az új évi állományban ez az előlegszámla már nem számítható be.

Előlegszámla kiállítása

Előlegszámla kiállítására – a fentebb leírt beállítások után – valamennyi számlakészítő menüpontban lehetőség van.

Előlegszámla készítése esetén a számla fejlécében található adatok (vevő, dátumok, egyéb adatok, stb.) megadása változatlan módon történik. Az eltérést a számlatömb kiválasztása jelenti, mivel előlegszámla csak előleg típusú számlatömbből állítható ki. A számlakészítő ablak Számlatömb mezőjében tehát válasszunk speciális, előlegszámla típusú tömböt.

A kapott előleg nettó összegét és ÁFA kulcsát az F3 – Tételek fülön szerepelő Új előlegtétel gombra kattintva adhatjuk meg.

Lehetőség van egy előlegszámlára több tételt, különböző ÁFA kulcsokkal felvinni.

Ezt követően a számla nyomtatható.

Ahogyan az előlegszámla-készítés bevezetőjében olvasható, az előlegszámla kiállítása nem eredményez főkönyvi könyvelést.

Végszámla kiállítása

A végszámla kiállítása során a számla fejlécében található adatok (vevő, dátumok, egyéb adatok, stb.) megadása változatlan módon történik. A számlatömbök közül a szokásosat kell választani, vagyis ez esetben nem lehet előleg típusú tömböt kijelölni.

A számlakészítő ablak Tételek fülén a szokott módon adjuk meg az értékesített termékek vagy szolgáltatások adatait (név, mennyiség, teljes ár).

Ezt követően kerül a számlára a levont előleg összege, melyet az ablak jobb alsó sarkában található Előleg elsz. gombbal tehetünk meg. A megjelenő lista tartalmazza a kiválasztott vevő részére kiállított, beszámításra még nem került előlegeket. A beszámításra kerülő előleget jelöljük ki annak pipálásával. A kapott előleg adatai megjelennek a megfelelő ÁFA kulcs sorában.

Ha az előlegből csak egy részt kívánunk beszámítani, úgy a "Tételből felhasználandó nettó" mezőben módosíthatjuk az összeget, melyet a Mentés gombbal rögzíthetünk.

Több részletben történő beszámítás esetén a fel nem használt részt a program nyilvántartja, és a következő beszámítás alkalmával a maradvány-összeget ajánlja fel.

A Kilépés gombbal visszajutunk a számlakészítő ablakra, ahonnan a számla a szokott módon nyomtatható.

Az elkészült számlán látható a teljes vételár, az abból levont, beszámított előleg összege, illetve a rendezendő különbözet. Az Egyéb adatok rovatban feltüntetésre kerül a beszámított előlegszámla sorszáma.

Ahogyan az előlegszámla-készítés bevezetőjében olvasható, a végszámla kiállítása során könyvelésre kerül a teljes árbevétel és ÁFA kötelezettség, illetve az előleg-beszámítás tételei (bruttó összeg és ÁFA).

Szállítólevélből számla készítése

A kiállított szállítólevelek utólagos számlázására szolgáló menüpont.

A programmal három különböző menüpontból készíthető szállítólevél, ám azok mindhárom esetben magyar nyelvűek. A hozzájuk kapcsolódó számlákat a szállítólevél készítése szerinti menüpontból lehet kiállítani.

A szállítólevelekből készülő számlák típusai a következők (a szállítólevél kiállításának menüpontja szerint):

  • magyar nyelvű forintos

  • kétnyelvű (magyar-angol vagy magyar-német) devizás

  • magyar nyelvű devizás

Szállítólevélből magyar nyelvű forintos számla készítése

Ez a menüpont szolgál a Magyar nyelvű forintos menüpontból kiállított szállítólevelek számlázására.

A számlakészítéshez szükséges legalább egy számlatömb megnyitása, melyet a Szerviz→Beállítások→Naplóformátumok menüpontban lehet felvenni.

Látható az ablak felső részén egy időszak megadására szolgáló mező. Itt állíthatjuk be, azt az időszakot, amelyre az elkészült számlát könyvelni kell. Az időszak jellemzően vagy a teljesítési dátum, vagy a kiállítási dátum hónapjával egyezik meg.

A Vevő, számla adatok kitöltése (F2)
  • Bankszámlaszám

    Itt a számlakibocsátó bankszámlaszámát kell megadni, ahová az átutalást kéri a cég. A program a Cégadatok menüpontban beírt bankszámlaszámot ajánlja fel. Ha a kibocsátó cégadatai között több bankszámlaszám szerepel, azok közül a legördülő listáról, vagy a kezdő karakter begépelésével választhatunk.

  • Formátum

    Az elkészülő számla nyomtatási formátumáról ad felvilágosítást. Belföldi forintos számla készítése esetén a "GHUN_ALAP" formátum látható.

  • Vevő

    A vevő megadására két lehetőség van. Egyrészt kiválasztható a partnerek listájáról, másrészt a főkönyvi számlaszám megadásával.

    A "Partner" mezőben állva az F12 gombbal megjeleníthető a partnerek listája. Ezen a listán lehetőség van új partner felvitelére, vagy azok szerkesztésére és törlésére is. A listában a partner neve vagy adószáma alapján kereshetünk.

    A listáról a megfelelő partnert annak során állva ENTER gombbal, vagy dupla kattintással tudjuk kiválasztani.

    Ha a kiválasztott partnernek még nincs főkönyvi vevőszáma, a program kéri annak megadását. Segítségként megjelenik a főkönyvi számla felvitelére szolgáló ablak, melyben a sorrendben következő főkönyvi számlaszámot ajánlja fel a program, illetve az ablak "Partner" mezőjében megjelenik a partner száma.

    Ha a vevőt nem a partnerlistáról, hanem főkönyvi számlaszám alapján szeretnénk kiválasztani, akkor a "Vevő számlaszám" mezőt töltsük ki. Természetesen keresésre itt is lehetőség van (F12).

    A vevő kiválasztása után az ablakon megjelenik az F3-Tételek fül, melyen megjelennek a megadott vevő nyitott szállítólevelei.

  • Számla

    A számla főbb adatainak beviteli felülete.

    Több számlatömb használata esetén elsőként számlatömböt kell választanunk.

    Az Egyéb adatok, Megrendelésszám, Lábléc és Megjegyzés mezők tájékoztató jellegű adatok, kitöltésük nem kötelező.

    Az Egyéb adatok és Megjegyzés mezők esetén a gyakran előforduló szövegek tárolhatók. A már felvitt szöveglistát a mezőkben állva az F12 gomb jeleníti meg, melyről választhatunk, vagy az F12-t követően F5 gombbal új szöveget vihetünk fel.

    Kötelezően kitöltendők az ÁFA számla, a fizetési mód és a dátumok mezői.

Figyelem!

Az indulási beállítás szerint az ÁFA számla száma 4671. Amennyiben ettől eltérő főkönyvi ÁFA számlát kívánunk használni, úgy ez megváltoztatható. A következő számlázás alkalmával a program az előző számlánál megadott ÁFA számlát ajánlja fel.

Ha a partnertörzsben megadtuk a vevőhöz tartozó fizetési napok számát, azt a rendszer automatikusan betölti.

A fizetési határidőt alapvetően a számla keltéhez viszonyítva számítja a program. (Számla dátuma + fizetési napok száma = fizetési határidő.)

Amennyiben a Beállítások / Beállítások menüpont Számlázás fülén bekapcsoltuk a "Fizetési határidő a teljesítés dátumából" kapcsolót, úgy a fizetési határidő a teljesítés dátuma alapján kerül kiszámításra.

Fontos tudni, hogy amennyiben a partner adatai között készpénzes fizetési mód van beállítva, ez esetben a számlán is készpénzes a fizetési mód jelenik meg, melyet megváltoztatni a számlázás során már nem lehet.

Lényeges továbbá, hogy ez a készpénzes fizetés nem azonos az egyszerűsített (készpénzfizetési) számla kiállításakor használt fogalommal, azaz későbbi határidőben történő, de nem átutalásos kiegyenlítést is jelenthet. Így tehát a teljesítés, a számla kelte és a fizetési határidő napja nem kell, hogy megegyezzen a számlán.

A kiválasztott fizetési módhoz kapcsolódhat egy vagy több lábléc, melyben előre definiált szövegek szerepelnek. Adott fizetési módhoz láblécként tartozó szövegeket a Beállítások / Készlet és számla beállítások** menüpont Szövegek fülén, a megfelelő fizetési módba belépve lehet rögzíteni. A számlázás során a fizetési módhoz felvitt szövegek közül a Lábléc mezőben választhatunk.

Amennyiben nincs szükség lábléc megadására a mező tartalma a DELETE gombbal törölhető.

A számla alapjául szolgáló szállítólevél készülhetett "Normál" vagy "Fordított adózású" típussal, melynek ÁFA-elszámolás szempontjából van jelentősége. Az számla a felhasznált szállítólevél típusával megegyezően készül majd el, vagyis itt már nincs mód az ÁFA-elszámolás módosítására.

Tételek kitöltése (F3)

Az F3-Tételek fül a vevő kiválasztása után jelenik meg az ablakon, és a megadott vevő nyitott szállítóleveleit tartalmazza.

A sorok elején, a bizonylatszám (szállítólevél szám) előtt látható "…" mezőre kattintva megjeleníthetők a szállítólevél tételei, melyekben lehetőség van az adatok (egységár, mennyiség, engedmény, könyvelési séma) módosítására.

Amennyiben a szállítólevélről csak néhány tételt kívánunk számlázni, úgy a tételek előtti négyzet bekattintásával jelölhetjük ki a számlázandó tételeket, majd a Rendben (F10) gomb megnyomásával emelhetjük át a számla tételei közé.

Ezzel a módszerrel több szállítólevélről is válogathatunk tételeket.

Amennyiben egy-egy szállítólevél teljes tartalmát számlázni kívánjuk, úgy a Tételek fül listájának utolsó oszlopában kattintsunk a zöld színnel jelölt "Bizonylat hozzáadása" szövegre. Így egy lépésben a számlára kerül a szállítólevél valamennyi tétele, az utolsó oszlopba pedig piros színnel a "Bizonylat hozzáadva" felirat kerül.

Könyvelési séma:

Amennyiben számlázáskor az árbevétel és eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) könyvelése adott cikkre több variációban is történhet, és a Készlet / Törzsadatok / Számla könyvelési sémák menüpontban felvittük a lehetséges eseteket, úgy ebben a mezőben ki kell választanunk az alkalmazni kívánt sémát.

Az Egyéb (F4) gombbal a tételekhez megjegyzés írható be.

Tévesen bevitt tétel módosítását annak törlésével (Törlés - F8), és ismételt felvitelével tudjuk elvégezni.

Számlatételek csoportosítása nyomtatáskor:

Előfordulhat, hogy azonos cikk, azonos egységárral és ÁFA kulccsal többször is szerepel a tételek listáján, de a számlán elegendő összevontan, egy soron megjeleníteni.

A kapcsoló használata esetén az azonos cikkszámmal, egységárral és ÁFA kulccsal számlázott termékek mennyiségi és értékbeli adatai összevonva, egy soron jelennek meg a számlán. A termékekhez felvitt egyéb adatok szintén összevonva, egymás után jelennek meg (a maximális hossz 255 karakter lehet).

A kapcsoló alapértelmezett állapota a Készlet / Beállítások / Készlet és számla beállítások menüpont Számlázás fülén állítható be.

Az adatbevitel befejezése után a Számla készítés (F9) gomb rögzíti a számlát.

Amennyiben a Készlet / Beállítások / Készlet és számla beállítások menüpont Számla1 fülén a "Számla és szállítólevél tárolása nyomtatással" funkció aktív, akkor a felsorolt gombok megnyomása után a számla nyomtatása is megtörténik.

Ha a funkció alatt a "Nyomtatási előnézet" is be van jelölve, akkor az F9 gomb használata után a nyomtatási előnézetet láthatjuk. Itt még nincs a bizonylatoknak sorszáma, mert még nem egy tárolt számla, így akár el is vethető.

Amennyiben a számla adatainak módosítása szükséges, nyomtatás előtt ESC billentyűvel visszaléphetünk a számlakészítő ablakra, ahol elvégezhetjük a szükséges változtatást.

A végleges számla az előnézeti ablakon F9 gombra, vagy a nyomtató ikonra kattintva nyomtatható. A számla tárolása a nyomtatással együtt történik meg, ezért csak a kinyomtatott példány kap sorszámot, vagyis a nyomtatáskor válik láthatóvá a sorszáma.

Példa forintban számlázott tételek könyvelésére

Adatok:

Kiszámlázott nettó összeg:  200.000 Ft
27%-os ÁFA összege:   27.000 Ft (nettó érték: 100.000 Ft)
18%-os ÁFA összege:   18.000 Ft (nettó érték: 100.000 Ft)

A számla főkönyvben rögzített tételei:

T: 311  -  K:  911  100.000 Ft  Nettó árbevétel
T: 311  -  K:  467    27.000 Ft 27%-os ÁFA, alapja: 100.000 Ft
T: 311  -  K:  911  100.000 Ft  Nettó árbevétel
T: 311  -  K:  467    18.000 Ft 18%-os ÁFA, alapja 100.000 Ft

A készletváltozás analitikában rögzített tételei, számlakészítés esetén:

T: 814  -  K:  268  eladott áruk beszerzési értéke, az úton lévő áruk csökkenésével

Szállítólevélből kétnyelvű devizás számla készítése

Ez a menüpont szolgál a Kétnyelvű devizás menüpontból kiállított szállítólevelek számlázására.

A számlázás folyamata alapvetően megegyezik a "Szállítólevélből magyar nyelvű forintos számla készítése" részben leírtakkal. Eltérések a következők:

  • Szállítólevélből kétnyelvű, devizás számlakészítés sajátosságai

    Kétnyelvű, devizás számla esetén a "A Vevő, számla adatok (F2)" fül az alábbi mezőkben tér el a magyar nyelvű forintos számlakészítéstől:

  • Bankszámlaszám

    Amennyiben devizás bankszámlák esetén a SWIFT kódot és IBAN számot is fel kell tüntetni a számlán, úgy ehhez a főmenü Cégadatok menüpontjában egy-egy bankszámla adatait folyamatosan, egy sorban kell felvinni (új sor új bankszámlát jelent). Túl hosszú adatsor esetén (visszaper) karakterrel jelölhető a sorváltás, vagyis az, hogy a kimenő számla fejrovatában hol történjen a bankszámla-adatok sortörése.

  • Vevő

    Devizás számla csak olyan vevő részére készíthető, akinek főkönyvi számlaszáma (pl.: 316001), vagy számla-csoportja (pl.: 316) szerepel a Szerviz / Beállítások / Könyvelési és számlaparaméterek menüpont Számlák fülén, a Vevő számlák mezőben, illetve a Deviza fülön, a Deviza könyvelés mezőben, vagyis akiknek a főkönyvi számlaszámát előzetesen devizás könyvelésű vevőként definiáltuk.

  • Formátum

    Az elkészülő számla formátumát lehet itt beállítani.

    Kétnyelvű devizás számla készítése esetén a "GENG_ALAP" választásával magyar-angol, míg "GGER_ALAP" választásával magyar-német számla készül.

    Csekkes számlaformátum készítésére, vagyis perforált, postai csekket tartalmazó papír használatára itt nincs mód.

  • Devizanem, Árfolyamok

    Az ablak alsó részén találhatók a devizanem és az árfolyamok mezői.

    A devizanemet a felhasznált szállítólevél devizája alapján kitölti a program, de ez módosítható.

    Kétnyelvű, de forintos számla készítésekor devizanemként HUF-ot, árfolyamként pedig 1-et kell megadni.

    A vevőkövetelés értékelése a cég számviteli politikájában meghatározott árfolyamon történik, míg az ÁFA elszámolásához ettől eltérő árfolyamot is választhat a cég.

    Amennyiben a Beállítások / Készlet és számla beállítások menüpont Deviza fülén az "Értékelési és ÁFA árfolyam megegyezik" funkció aktív, csak egy árfolyammező jelenik meg, hiszen valamennyi devizás összeg átszámítása azonos árfolyamon történik. Ez esetben nem keletkezik értékelési különbözet.

    Ha a "Értékelési és ÁFA árfolyam megegyezik" funkció nincs bekattintva, két különböző árfolyamot kell megadnunk, hiszen a követelést és a nettó árbevételt a számviteli politikában választott árfolyamon kell könyvelni, azonban az ÁFA összegét más, jellemzően MNB árfolyamon kell bevallani.

    Mivel a számlák készítésekor a háttérben azok automatikus könyvelése mindig megtörténik, ezért az eltérő értékek könyveléséhez technikai számla szükséges. Ezt a számlaszámot a Beállítások / Készlet és számla Beállítások menüpont Deviza fülén, a Devizás ÁFA átvezetési számla mezőben kell megadnunk.

    Ezen a főkönyvi számlán fog megjelenni az ÁFA két eltérő árfolyam alkalmazásából adódó különbözete. Amennyiben a számlázás mellett főkönyvi könyvelés is történik, úgy ezt az árfolyam-különbözetet később, egy külön könyvelési tételben rendezni kell.

    Előfordulhat, hogy a számla kiállításakor még nem ismerjük az adott napi árfolyamot. Ez esetben a devizanem megadása után az Értékelési árfolyam mező üresen hagyható, de az ÁFA árfolyam mezőt kötelező kitölteni, mivel az ÁFA törvény értelmében a számlán az ÁFA forintosított összegét fel kell tüntetni. Kivétel ez alól az az eset, amikor a számla ÁFA tartalma nulla, hiszen ilyenkor nincs szükség árfolyamra a nullás ÁFA összeg forintosításához.

    Hiányzó értékelési árfolyam esetén a rendszer nem tudja a háttérben lekönyvelni a számla forintos összegeit, ezért a számlát egy listán tárolja, ahonnan az később kiválasztható.

    Amennyiben a számlázás mellett főkönyvi könyvelés is történik, úgy az utólagos könyvelés az értékelési árfolyam pótlásakor fog megtörténni. (Az utólagos könyvelés a Számlázás / Devizás számlakönyvelés menüpontban végezhető el.)

Példa devizában számlázott tételek könyvelésére

Adatok:

EU tagországba kiszámlázott nettó összeg:               1.000 EUR
ÁFA összege (adólevonási joggal járó adómentes kulcs):      0 EUR
Követelések értékelési árfolyama:   290 Ft/EUR
ÁFA árfolyam:                       289 Ft/EUR
Devizás ÁFA átvezetési számla:  399

A számla főkönyvben rögzített tételei, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget **eltérő árfolyamon** értékeli:

T: 316  -  K:  931  290.000 Ft  Nettó árbevétel 290 Ft/EUR értékelési árfolyamon
T: 316  -  K:  399        0 Ft  ÁFA alap 290 Ft/EUR ért. árfolyamon: 290.000
T: 399  -  K:  467        0 Ft  ÁFA alap 289 Ft/EUR ÁFA árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel nincs, hiszen a 399 egyenlege nulla. (Eltérés csak az ÁFA alap forintos összegében van, de ez analitikus adat, így a főkönyvi tételekben nem látható.)

A számla főkönyvben rögzített tételei, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget **azonos árfolyamon** értékeli:

T: 316  -  K:  931  289.000 Ft  Nettó árbevétel 289 Ft/EUR árfolyamon
T: 316  -  K:  467         0 Ft ÁFA alap 289 Ft/EUR árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel nincs, mivel a 399 számlán nem keletkezett egyenleg.

A készletváltozás analitikában rögzített tételei, számlakészítés esetén:

T: 814  -  K:  268  eladott áruk beszerzési értéke, az úton lévő áruk csökkenésével

Szállítólevélből magyar nyelvű devizás számla készítése

Ez a menüpont szolgál a Magyar nyelvű devizás menüpontból kiállított szállítólevelek számlázására.

A számlázás folyamata megegyezik az előző pontokban (Szállítólevélből magyar nyelvű forintos számla készítése és Szállítólevélből kétnyelvű devizás számla készítése) leírtakkal.

Példa a könyvelt tételek rögzítésére

Adatok:

EU tagországba kiszámlázott nettó összeg:   1.000 EUR
27%-os ÁFA összege:                           270 EUR
Követelések értékelési árfolyama:   290 Ft/EUR
ÁFA árfolyam:                       289 Ft/EUR
Devizás ÁFA átvezetési számla:  399

Rögzített tételek, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget eltérő árfolyamon értékeli:

T: 311  -  K:  911  290.000 Ft  Nettó árbevétel 290 Ft/EUR értékelési árfolyamon
T: 311  -  K:  399   78.300 Ft  ÁFA alap 290 Ft/EUR ért. árfolyamon: 290.000
T: 399  -  K:  467   78.030 Ft  ÁFA alap 289 Ft/EUR ÁFA árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel:

T: 399  -  K:  97       270 Ft  ÁFA értékelés árfolyam-különbözete

Rögzített tételek, ha a cég követeléseit és ÁFA kötelezettséget **azonos árfolyamon** értékeli:

T: 311  -  K:  911  289.000 Ft  Nettó árbevétel 289 Ft/EUR árfolyamon
T: 311  -  K:  467   78.030 Ft  ÁFA alap 289 Ft/EUR árfolyamon: 289.000 Ft

Utólagosan könyvelendő rendező tétel nincs, mivel a 399 számlán nem keletkezett egyenleg.

A készletváltozás analitikában rögzített tételei, számlakészítés esetén:

T: 814  -  K:  268  eladott áruk beszerzési értéke, az úton lévő áruk csökkenésével

Devizás számlakönyvelés

Amennyiben a devizás számlák készítésekor nem adtuk meg a forintos összegek kiszámításához szükséges árfolyamo(ka)t (mert például még nem ismertük azt), úgy ebben a menüpontban van lehetőség a hiányzó árfolyamok pótolására, és így a számlák lekönyvelésére.

A számlázás során az ÁFA árfolyam mezőt kötelező kitölteni, mivel az ÁFA törvény értelmében a számlán az ÁFA forintosított összegét fel kell tüntetni. Kivétel ez alól az az eset, amikor a számla ÁFA tartalma nulla, mivel ilyenkor nincs szükség árfolyamra a nullás ÁFA összeg forintosításához.

Értékelési árfolyam hiányában a rendszer nem tudja a háttérben lekönyvelni a számla forintos összegeit, ezért a számlát a Devizás számlakönyvelés menüpont listáján tárolja, ahonnan az később kiválasztható.

A kiválasztáshoz álljunk a lista megfelelő sorára (a könyvelendő számlára), majd kattintsunk a Könyvelés gombra. A megjelenő ablak Értékelési árfolyam és ÁFA árfolyam mezőiben adjuk meg a hiányzó árfolyamokat, majd kattintsunk a Rendben gombra. Ezzel megtörtént a számla forintosítása, illetve főkönyvi könyvelése.

Az ablak egyéb funkciói:

  • Boríték címzés (B)

    Amennyiben a Beállítások menüpontban a* "Boríték nyomtatása feladóval" funkció bekapcsolt állapotú és a nyomtató alkalmas rá, valamint megfelelőek a beállításai, úgy a lehetőség van a vevők részére borítékot nyomtatni.

    A borítékra feladóként rákerül a számla kibocsátójának neve és címe.

    A gomb használatával, a kiválasztott számla adatai alapján megtörténik a boríték nyomtatása.

  • Összes boríték címzés

    A borítékcímzés folyamata megegyezik az előző pontban leírtakkal, de ez esetben valamennyi, listán szereplő számla adata alapján megtörténik a borítékok nyomtatása.

  • Vevő export (F6)

    A gomb a listán szereplő számlák vevőadatainak külső fájlba történő exportálását indítja, mely alapján más programokkal is megtörténhet a borítékok kiállítása (pl.: Word körlevél funkció).

    Az exportálás XLS, HTML vagy CSV formátumú fájlokba történhet, a program az XLS kiterjesztést (Excel fájl) ajánlja fel.

    A Fájlnév mezőben megadható az elérési útvonal, illetve a fájl neve. Az útvonal a Tallózás gomb segítségével is kijelölhető.

    A "Táblázatkezelő behívása" funkció bekattintása esetén a táblázat mentése után megnyílik az Excel program, és láthatjuk a listázott adatokat. Kikapcsolása esetén az állomány mentése a háttérben történik meg.

  • XML export

    Használatával a listán szereplő számlák adatairól az elérési útként megadott könyvtárba külön-külön XML fájlok készülnek.

Fontos

Amennyiben a számlák szűrésénél több számlatömb szerepel, úgy a tömbök azonos sorszámú számlájáról csak egy XML fájl készül, ezért javasolt, hogy a szűrést mindig egy számlatömbre vonatkoztassuk!

Számlák keresése, módosítása (utólagos nyomtatás, számlahelyesbítés, sztornó számla)

Ez a menüpont a kiállított számlák közötti keresésre, azok utólagos nyomtatására, számlahelyesbítésre, vagy sztornó számla készítésére szolgál.

A lekérdezés szűkíthető számlatömbre, a vevő főkönyvi számlaszámára vagy nevére, a számla sorszámára, a kibocsátás dátumára, illetve a még ki nem nyomtatott számlákra.

A számlaszámra történő keresés során nem szükséges megadni a teljes számlaszámot. Amennyiben egy számlatömbön belül keresünk, elegendő csupán a sorszámra utaló adat begépelése (pl.: 14/00036 számú számla esetén elegendő a 36-ot megadni).

A "Csak a ki nem nyomtatott számlák" funkció bekapcsolásakor, csak azokat a számlákat listázza a program, melyekből még az első példány sem került nyomtatása.

  • Nyomtatás (F9)

    A kiválasztott számla nyomtatására szolgál. A beállítások szerint vagy nyomtatási előnézet jelenik meg, vagy rögtön elindul a nyomtatás. A nyomtatott számla példányszámát a már kinyomtatott példányok alapján a program automatikusan adja. (Pl.: korábban 3 példányban már kinyomtatott számla esetén a 4. példány kerül nyomtatásra.)

  • Összes nyomtatása

    Valamennyi listázott számla nyomtatása egy lépésben.

Helyesbítő számla

A számlák listáján álljunk a helyesbíteni kívánt számla sorára, majd kattintsunk a Helyesbítő számla gombra.

Korábban már helyesbített vagy sztornózott számla, illetve helyesbítő vagy sztornó számla nem helyesbíthető, ilyen soron állva a gomb szürke.

A megjelenő ablakban láthatók az eredeti számla termékei, melyek közül ki kell jelölni a helyesbítendő tételeket. Ha a sor eleji négyzetekbe való kattintással megtörtént a kijelölés, kattintsunk a Rendben gombra.

A számlakészítő ablak első oldalán módosíthatjuk a számla néhány fejadatát, míg a második fülön a termékekhez tartozó értékeket korrigálhatjuk.

Minden kijelölt termék két soron jelenik meg. Az első az eredeti számla adatait tartalmazza negatív mennyiséggel. Ez a sor nem módosítható. A második sor megismétli a termék paramétereit, de a Szerkesztés gombbal javíthatók az adatok. A korrekciót a Bevitel gomb rögzíti.

Az adatok helyesbítése után a Számla gombbal a szokott módon rögzíthető és nyomtatható a számla, melynek Egyéb adatok rovatába automatikusan bekerül a módosított számla számára történő hivatkozás.

Sztornó számla

A számlák listáján álljunk a sztornózni kívánt számla sorára, majd kattintsunk a Sztornó számla gombra.

Korábban már sztornózott számla, illetve sztornó számla nem érvényteleníthető, ilyen soron állva a gomb szürke.

A megjelenő Számlakészítés ablak első oldalán az eredeti számla fejadatai láthatók, melyek közül csak az időszak, a számla kiállításának dátuma, az Egyéb adatok és a Megjegyzés mezők módosíthatók. Az ablak második fülén az eredeti számla tételei láthatók, negatív előjelű mennyiséggel. A termékadatok nem szerkeszthetők.

A Számla gombbal a szokott módon rögzíthető és nyomtatható a számla, melynek Egyéb adatok rovatába automatikusan bekerül az érvénytelenített számla számára történő hivatkozás.

Az ablak egyéb funkcióinak használata (Boríték címzés, Összes boríték címzés, Vevő export, Xml export) a "Devizás számlakönyvelés" pontban leírtak szerint történik.

Szállítólevelek keresése (utólagos nyomtatás, módosítás, sztornózás)

Ez a menüpont a kiállított szállítólevelek közötti keresésre, azok utólagos nyomtatására, módosítására, vagy sztornó szállítólevél készítésére szolgál.

A keresési feltétel szűkíthető szállítólevéltömbre, a szállítólevelek sorszámára, a vevők nevére vagy a kibocsátás dátumára.

Jó tudni, hogy a szállítólevélre történő keresés során nem szükséges megadni a teljes sorszámot, elegendő csupán a sorszámra utaló adat begépelése. (Pl.: 11/00036 sorszám esetén elegendő a 36-ot megadni.)

Összes szállítólevél: Választása esetén a szűréseknek megfelelő valamennyi szállítólevél szerepel a listán, függetlenül attól, hogy készült róla számla vagy sztornózott.

Számlázott szállítólevél: Választása esetén azok a szűrésnek megfelelő szállítólevelek szerepelnek a listán valamennyi tételükkel, melyekről részben vagy egészben már készítettünk számlát.

Nem számlázott szállítólevél: Választása esetén azok a szűrésnek megfelelő szállítólevelek szerepelnek a listán valamennyi tételükkel, melyeken még számlázatlan cikkek vannak.

A lekérést követően lehetőségünk van a lekért szállítólevél kinyomtatására eladási árakkal vagy a "Nyomtatás ár nélkül" gombra kattintva csak mennyiségi adatokkal.

Szállítólevél módosítása

A szállítólevelek listáján álljunk a módosítani kívánt sorra, majd kattintsunk a Módosítás (F4) gombra.

A Módosítás gomb csak olyan szállítólevél esetén aktív, melyről még nem készült számla, vagyis részben vagy teljesen számlázott szállítólevél nem módosítható.

A megjelenő ablakban láthatók az eredeti számla termékei, melyek közül álljunk a helyesbítendő cikk sorára.

Az ablak alsó részén módosíthatjuk a cikk adatait, majd a Rendben gombbal rögzíthetjük a változásokat.

A cikkek javított adatainak tárolása után a Rendben gomb elkészíti a módosított szállítólevél érvénytelenítő párját negatív mennyiségekkel, illetve egy új szállítólevelet a korrigált adatokkal.

Szállítólevél sztornózása

A szállítólevelek listáján álljunk a sztornózni kívánt sorra, majd kattintsunk a Sztornó (S) gombra.

A Sztornó gomb csak olyan szállítólevél esetén aktív, melyen még számlázatlan tételek szerepelnek, vagyis teljesen kiszámlázott szállítólevél nem sztornózható.

A Sztornó gombra kattintva elkészül a kiválasztott szállítólevél érvénytelenítő párja, negatív mennyiségekkel.

Nyitott szállítólevél lista

Ez a menüpont a kiállított szállítólevelek közötti keresésre, és azok adataiból listák nyomtatására szolgál.

A keresési feltétel szűkíthető a kibocsátás dátumára vagy a vevők nevére.

Összes szállítólevél: Választása esetén a szűréseknek megfelelő valamennyi szállítólevél szerepel a listán, függetlenül attól, hogy készült róla számla vagy sztornózott.

Számlázott szállítólevél: Választása esetén azok a szűrésnek megfelelő szállítólevelek szerepelnek a listán, melyekből már készítettünk számlát.

Részben számlázott szállítólevél esetén csak a kiszámlázott cikkek listáját mutatja.

Nem számlázott szállítólevél: Választása esetén azok a szűrésnek megfelelő szállítólevelek szerepelnek a listán, melyekből még nem készült számla.

Részben számlázott szállítólevél esetén csak a még ki nem számlázott cikkek listáját mutatja.

A lista külső fájlba exportálható, illetve a Nyomtatás (F10) gomb segítségével a nyomtatási kép megjeleníthető, mely az ablak felső részén található "Nyomtatás" ikonnal vagy F9 gomb segítségével nyomtatható ki.

Nyitott előlegszámlák

A menüpont alatt az elkészített előlegszámlák, illetve a közülük nyitott (végszámlába be nem számított) számlák láthatók. Amennyiben egy-egy nyitott számlát nem kívánunk későbbi számlába beszámítani, úgy lehetőség van lezárt (felhasznált) státusz beállítására.

Választhatjuk, hogy minden számlát vagy csak a nyitott számlákat jelenítse meg a program. A lista külső fájlba exportálható.

Éves nyitáskor az előző években el nem számolt előlegszámlák átkerülnek az új évi adatbázisba. Amennyiben ezt követően az előző évben megtörténik az előleg elszámolása, úgy az éves nyitás megismétlése után az új évben már nem használható fel az előleg-számla.

Számlázás lekérdezések

Ebben a menüpontban a kiállított számlákról különböző szempontok szerinti összesítések kérhetők le.

A szűkítési feltételek mezőiben az F12 gomb segítséget nyújt a lehetőségek közötti választásban.

Lehetőség van a listázott adatok nyomtatására vagy külső fájlba történő exportálására.

  • Nyomtatás

    Első lépésként a kimutatás nyomtatási előnézete jelenik meg. Ez a képernyőn nagyítható, kicsinyíthető, illetve nyomtatható a kép felső részén látható ikonok segítségével.

  • Export

    A listát tetszés szerint exportálhatjuk XLS, HTML vagy CSV formátumú fájlba. A program az XLS kiterjesztést (Excel fájl) ajánlja fel.

    A "Táblázatkezelő behívása" funkció bekattintása esetén a fájl mentése után megnyílik az Excel program, és láthatjuk az átvitt adatokat. Kikapcsolása esetén az állomány mentése a háttérben történik meg.

    A "Fájlnév (kiterjesztés nélkül)" mezőben megadható az útvonal és a név, ahová az állomány mentésre kerül.

Számlaösszesítő

A kiállított számlák főbb adatainak listázására és összesítésére szolgáló menüpont.

A lekérdezések szűkíthetők számlatömbre, a teljesítés dátumára, a számla sorszámára és a vevő főkönyvi számlaszámára, vagy a partner nevére.

A számlaszámra és vevőre vonatkozó mezőkben az F12 gomb segítséget nyújt a lehetőségek közötti választásban.

A "Csak a készlet modulban készült számlák" kikapcsolása esetén a Készlet modulban kiállított számlákkal együtt a normál Számlázás modul számlái is rákerülnek a listára.

Az elkészített lista tartalmazza a számlaszámokat, illetve a számlákon szereplő nettó, bruttó és ÁFA összegeket, a számlán szereplő dátumokat, illetve a vevő főkönyvi számlaszámát és nevét. Az idegen devizában készült számlákat csillag jelöli.

A "Devizás lista" kapcsoló bekattintása esetén a listán csak a külföldi devizanemben kiállított számlák láthatóak. Ekkor a nettó, ÁFA és bruttó rovatokban a deviza-értékek jelennek meg.

Vevőnkénti számlaösszesítő

A megjelenő lista összesíti, hogy egy-egy vevőnek milyen összegben állítottunk ki számlákat.

A lekérdezések szűkíthetők számlatömbre, a teljesítés dátumára és a vevő főkönyvi számlaszámára, vagy a partner nevére.

A vevőre vonatkozó mezőkben az F12 gomb segítséget nyújt a lehetőségek közötti választásban.

A "Csak a készlet modulban készült számlák" kikapcsolása esetén a Készlet modulban kiállított számlákkal együtt a normál Számlázás modul számlái is rákerülnek a listára.

Az elkészített lista tartalmazza a vevő főkönyvi számlaszámát és nevét, illetve a listázott időszakban számára kiállított számlák nettó, bruttó és ÁFA értékét forintban, összevontan.

Amennyiben a lekérdező ablakban a "Számlánkénti tételes lista" funkciót bekattintjuk, egy-egy vevőhöz nem csak összesített adatok kerülnek kinyomtatásra, hanem részletesen láthatók a vevő részére kiállított számlák adatai.

Vevőnkénti termékösszesítő

A megjelenő lista vevők szerint összesíti, hogy egy-egy termékből milyen mennyiségben és értékben történt értékesítés.

A lekérdezések szűkíthetők számlatömbre, a számla sorszámára, a teljesítés dátumára, időszakra, a vevő főkönyvi számlaszámára, a partner nevére, illetve az eladott termékekre, szolgáltatásokra.

A számlaszámra, vevőszámra, partnernévre és cikkekre vonatkozó mezőkben az F12 gomb segítséget nyújt a lehetőségek közötti választásban.

A "Csak a készlet modulban készült számlák" kikapcsolása esetén a Készlet modulban kiállított számlákkal együtt a normál Számlázás modul számlái is rákerülnek a listára.

Az elkészített lista tartalmazza a vevő főkönyvi számlaszámát és nevét, a részére értékesített termékek kódját, megnevezését, valamint termékenként összesítve az eladott mennyiséget, a kiszámlázott nettó, bruttó és ÁFA összeget.

Termékdíj összesítő

Ebben a menüpontban listázható számlaszámonként és cikkenként a kiszámlázott termékdíjak összesítése.

A keresési feltétel szűkíthető számlatömbre, a számla sorszámára, a teljesítés dátumára, illetve az eladott termékekre (cikkekre).

A cikkekre vonatkozó mezőkben az F12 gomb segítséget nyújt a lehetőségek közötti választásban.

Az elkészített lista tartalmazza a számla számát és teljesítési dátumát, a termékek kódját és megnevezését, valamint termékenként összesítve az eladott mennyiséget és a számlázott termékdíj adatait (termékdíj, termékdíj alap, termékdíj összeg).

Termékösszesítő

A megjelenő lista a kiszámlázott termékek mennyiségi és értékbeli összesítését tartalmazza. Az értékek nettó, bruttó és ÁFA szerinti bontásban jelennek meg.

A lekérdezések szűkíthetők számlatömbre, a számla sorszámára, a teljesítés dátumára, időszakra és a vevő főkönyvi számlaszámára, a partner nevére, illetve az eladott termékekre, szolgáltatásokra.

A számlaszámra, vevőszámra, partnernévre és cikkekre vonatkozó mezőkben az F12 gomb segítséget nyújt a lehetőségek közötti választásban.

A "Csak a készlet modulban készült számlák" kikapcsolása esetén a Készlet modulban kiállított számlákkal együtt a normál Számlázás modul számlái is rákerülnek a listára.

Az elkészített lista tartalmazza a kiszámlázott termékek kódját, megnevezését, valamint termékenként összesítve az eladott mennyiséget, a kiszámlázott nettó, bruttó és ÁFA összeget.

Árrésösszesítő

A megjelenő lista cikkenként összesíti, hogy egy-egy termékből milyen mennyiségben és nettó értékben történt kiszámlázás, megmutatja továbbá az ahhoz tartozó készletértéket (ráfordítást), és az adatokból képzett különbség (árrés) összegét.

A keresési feltétel szűkíthető számlatömbre, a számla sorszámára, a teljesítés dátumára, időszakra, a vevő főkönyvi számlaszámára és a partner nevére, illetve az eladott termékekre (cikkekre).

Az elkészített lista tartalmazza a kiszámlázott termékek kódját, megnevezését, valamint termékenként összesítve az eladott mennyiséget, a kiszámlázott nettó értéket, az értékesített termékek nyilvántartási árát, illetve különbségként az árrést.

Fordított ÁFÁ-s értékesítések

A lekérdezés az ÁFA bevallás mezőgazdasági termékek fordított adózású értékesítéséről szóló részének kitöltéséhez ad segítséget.

A lista a termékek nevét és vámtarifaszámát az ÁFA bevallásba beírható formátumban tünteti fel, a cikktörzsben szereplő VTSZ alapján.

Amennyiben a Számlázási és Készlet/Számlázás modulban is készültek fordított adózású számlák, úgy a bevallás kitöltéséhez mindkét modulból el kell készíteni a listát.

A lekérdezés szűrhető egy vagy több fizetendő ÁFA számlára (pl.: 4673-4673), illetve a teljesítési dátum, mint ÁFA-bevallási időszak intervallumára.

Mivel a fordított adózás szerint értékesített mezőgazdasági termékekről 2012. július 1-je óta kell adatot szolgáltatni, ezért kezdő dátumként nem adható meg ennél korábbi nap.

A Részletezés kapcsoló állásától függően összesített, vagy a kimenő számlákat részletesen felsoroló lista kérhető le.