Beállítások

A program által nyújtott egyedi felhasználási lehetőségeket, illetve egyéb saját funkciókat tartalmazó menü.

Készlet- és számlabeállítások¶

A készletnyilvántartás sajátosságainak, illetve főkönyvvel való kapcsolatának beállítási helye.

Készlet¶

• Számlák könyvelése egyedi sémák alapján

  Beállítása esetén a program a számlázás során kiválasztott egyedi séma alapján könyveli az árbevételt, illetve az eladott áruk beszerzési értékét.

• Szállítólevél készítése

  Beállítása esetén lehetőség nyílik szállítólevelek kiállítására.

• Szállítólevél példányszám

  Itt adható meg, hogy a szállítóleveleket hány példányban szeretnénk nyomtatni.

  A másolati példányok nyomtatása utólag, a Szállítólevelek keresése menüpontban lehetséges.

• Munkaszám 2 (ügynökkód) partnertörzsből

  Ha a főmenü Törzsadatok→Törzsadatok→Partnerek menüpontja alatt a partnerekhez Ügynökkódot adtunk meg, és itt bekattintjuk ezt a kapcsolót, akkor a számlák könyvelésekor a Munkaszám 2 mezőbe bekerül a partner ügynökkódja.

  Ennek segítségével a főkönyvi adatokból kigyűjthető az ügynökök által teljesített árbevétel.

• Készletváltozási bizonylat nyomtatása

  A kapcsoló bekattintásával a program minden készletmozgást követően (raktári beszerzés, raktári kiszállítás, számla vagy szállítólevél készítés, stb.) elkészít egy készletváltozási bizonylatot is.

  • Készletváltozási bizonylat példányszám

    A kinyomtatandó bizonylat példányszámát lehet itt megadni.

    Utólagosan a Készlet könyv.→Lekérdezések→Készlet bizonylatok keresése menüpont alatt lehet kinyomtatni a mozgások listáját, dátumra illetve bizonylatszámra szűrve is.

• Teljesítés dátuma szállítólevél dátumából

  Beállítható, hogy szállítólevélből készülő számlákon a teljesítés dátuma automatikusan a szállítólevél dátuma legyen.

• Cikkcsoport szűrése helyiérték szerint

  Azokban az esetekben, amikor a cikkcsoport felépítésében minden helyiértéknek külön jelentősége van (pl.: 131 jelentése 1-Főszerkezet 3-Alaplapok 1-Sablonok), akkor bekattintása esetén a lekérdező ablakokon a cikkcsoport mezői rovátkákkal tagoltak, és lehetőség van például csak a 2. helyiértéket beírni. Így például azokat a cikkcsoportokat listázza a program, melyek második számjegye 3-as.

• Lekérdezéseknél „ig” paraméter felajánlása

  A kapcsoló bekattintása esetén a lekérdezéseknél a "-tól” keresési paraméter megadását követően a program automatikusan felajánlja a keresett értéket az „ig” keresési feltételnél is.

  Ez akkor segítség, ha általában csak egy cikkcsoportra, cikkszámra stb. keresünk rá, nem pedig intervallumra.

• Leltározás könyv szerinti menny. szerint

  Ez a funkció nem használható.

• Készletbizonylat nyomtatása árral

  Kinyomtatott bizonylaton megjelenik az ár.

• Partner nyomtatása a készletbizonylatra Kinyomtatott bizonylaton megjelenik a partner.

• Szállítólevél nyomtatása ár nélkül új funkció

• FB szállítólevél

  • Érték adatok nélküli, egyedi szállítólevél formátum nyomtatása – új kiegészítő funkció, alkalmazásához megrendelés szükséges.

  Jellemzői:

  • Termék megnevezésére szolgáló mező hosszának megnövelése.
  • Érték adatokat nem tartalmaz a szállítólevél.
  • Feltüntetésre kerül a szállítólevélen: cég saját cikkszáma, vevő saját cikkszáma vagy EAN kód, mennyiségi egység, szállított mennyiség, szállítólevél kiállításának kelte, felvitt tételek mennyiségének összesítése.
  • Megjegyzés mezőbe írt adatok megjelenítése a szállítólevélen.

• Vásárlás bizonylatnál partner kötelező

  Bekapcsolható, hogy raktári beszerzésnél kötelező legyen megadni a Partnert.

Számla1¶

• Engedmény megadása számlázáskor

  A számlakészítő ablakban az Engedmény mező aktívvá tehető ezzel a kapcsolóval. Ha nem fordul elő a számlákon engedmény, nincs szükség a bekapcsolására.

• Számlázás kezdése tétel ablakon

  A számlakészítő ablakban a Tételek fül jelenik meg alapértelmezettként (elsőként), vagyis itt indul a számlázás. (Egyébként a Vevő, számla adatok füllel indul a számlakészítés.)

• Számla és szállítólevél tárolása nyomtatással

  Beállításával a számla vagy szállítólevél rögzítését követően megtörténik annak nyomtatása.

  Kikapcsolása esetén nincs azonnali nyomtatás, így a számlák utólag, a Készlet→Számlázás→Számlák keresése, módosítása menüpontból, míg a szállítólevelek a Készlet→Számlázás→Szállítólevelek keresése menüpontból nyomtathatók.

• Nyomtatási előnézet

  A kinyomtatásra kerülő számla vagy szállítólevél nyomtatási előnézetét jeleníti meg ellenőrzés céljából. Hibás dokumentum esetén innen még visszaléphetünk a számlakészítő ablakra, ahol a hiba korrigálható, vagy a számlakészítés tárolás nélkül megszakítható. A kapcsoló akkor aktív, ha a Számla és szállítólevél tárolása nyomtatással funkciót is bekapcsoljuk.

• Számla összevont könyvelése

  Bekattintása esetén a számlán szereplő tételek főkönyvi könyvelése összevontan történik.

  Az összevonhatóságot befolyásolja a termékek ÁFA kulcsa, árbevételi számlája, illetve a gyűjtőkódok. Amennyiben ezen adatok egy számlán belül eltérőek, úgy az összevonás csak olyan mértékben történik meg, ahogyan azt az adatok különbözősége lehetővé teszi.

  Az összevont könyvelési tételek szövegében a számla száma szerepel.

  A funkció kikapcsolása esetén a számlán szereplő valamennyi termék nettó és ÁFA értéke külön könyvelési tételt eredményez. Ez esetben a könyvelési tételek szövegében a termék neve szerepel.

• Számla példányszám

  Itt adható meg, hogy közvetlenül a számlakészítés után hány példányban szeretnénk a számlákat nyomtatni.

  A másolati példányok nyomtatása utólag, a Számlázás→Számlák keresése, módosítása menüpontban lehetséges.

• Elektronikus számla példányszám

  A mező elektronikus számlák készítésének jogosultsága esetén aktív.

  Értéke jellemzően 1 vagy nulla, mely azt szabályozza, hogy a számlák elektronikus, XML formátumának elkészítését követően a program nyomtasson-e számlaképet, vagy sem.

  Az elektronikus számlázás használatát külön leírás tartalmazza.

• Számla kontírozva

  A számlán megjelenik a termékhez rögzített árbevétel főkönyvi számlaszám is, ezzel könnyítve a könyvelés kijelölésének folyamatát.

• Számla cikkszámmal / termékkóddal

  A számlán megjelenik a számlázott termék belső kódja, cikkszáma.

• Mennyiség 2 nélkül nyomtat

  A számlán a második mennyiség adata nem jelenik meg.

• Számlázás kezdése fk. számmal

  A számlázás indításakor a Vevő számlaszám mezőben villog a kurzor, így a vevő főkönyvi szám szerinti kiválasztásával indul a számlakészítés.

  Ellenkező esetben a Partner mezőben, név szerinti vevőválasztással indul a számlázás.

• Általános gyűjtő egyéb adatokba (számla)

  A számlán a termék neve alatt megjelenik az általános gyűjtőkód.

• Teljesítés dátuma a mai dátum (helyesbítő számla)

  Helyesbítő számla készítésekor a teljesítés dátumaként felajánlásra kerül az aktuális napi dátum, amely módosítható.

• Fizetési határidő a teljesítés dátumából

  A fizetési határidőt alapvetően a számla keltéhez viszonyítva számítja a program. (Számla dátuma + fizetési napok száma = fizetési határidő.)

  A kapcsolóval a fizetési határidő a teljesítés dátuma alapján kerül kiszámításra.

• Időszak kitöltése a teljesítés dátumából

  Bekapcsolása esetén a számlázáskor (ill. szállítólevél készítésekor) a teljesítési dátum hónapjával egyezően állítja be a program az időszakot (kivéve sztornózáskor).

• Boríték nyomtatása feladóval

  Amennyiben a nyomtató alkalmas rá és megfelelőek a beállításai, úgy a Számlák keresése menüpontban lehetőség van a vevők részére borítékot nyomtatni.

  A kapcsoló beállítása esetén a borítékra feladóként rákerül a számla kibocsátójának neve és címe.

• Gyűjtők megadása kötelező

  A kapcsoló beállítása esetén az alkalmazott gyűjtőkódok mezőjét kötelező kitölteni.

• Közhatalmi számla készítése

  A Készlet modulban ez a kapcsoló inaktív.

• Utazási iroda számlázás

  A Készlet modulban ez a kapcsoló inaktív.

• Gyűjtőkódok utólagos közös megadása

  Bekapcsolása esetén a számla elkészítése után megjelenik egy ablak, melyen egységesen megadhatók a számlázott termékekre vonatkozó gyűjtőkódok. Ezek a kódok a számla tételeinél kitölthető (aktív), de üresen hagyott gyűjtők helyére rögzülnek, így az előzőleg beírt gyűjtőkódokat nem módosítják.

• MSZSZE számlázás

  A Készlet modulban ez a kapcsoló inaktív.

• Megrendelésszám ismétlődésének figyelése

  Bekapcsolása esetén korábbi számlákon már szereplő megrendelésszám beírása után a program figyelmeztet, és felsorolja azokat a számlákat, melyeken a beírt szám már szerepelt.

• Számlatételek csoportosítása nyomtatáskor

  Az itt található kapcsoló alapértelmezett beállítás, de számlakészítéskor a Tételek ablakon is módosítható a működés.

  Használata esetén az azonos cikkszámmal, egységárral és ÁFA kulccsal számlázott termékek mennyiségi és értékbeli adatai összevonva, egy soron jelennek meg a számlán. A termékekhez felvitt egyéb adatok szintén összevonva, egymás után jelennek meg (a maximális hossz 255 karakter lehet).

  A számlamásolatok, illetve módosító vagy érvénytelenítő számlák az eredeti számla beállítása alapján kerülnek nyomtatásra.

• Csekkes számla formátuma

  Nyomdai úton előállított, postai csekkel ellátott papírra történő számlázás szerződésmódosítást követően, egyedi kód birtokában lehetséges.

  A csekkel ellátott, perforált papír biztosítása a felhasználó feladata.

  A kapcsoló mellett kiválasztható, hogy a használt papír mérete A4-es szabvány szerinti, vagy egyedi (ME).

  Nyomtatáskor a program a papírformátumnak megfelelően helyezi el az adatokat, és kitölti a csekk rovatait is.

  Csekkes számla kiállítására csak a Számlázás→Számlakészítés→Magyar nyelvű forintos menüpontban van lehetőség, a "GHUN_CSEKK1" formátum kiválasztásával.

  A "GHUN_CSEKK1" formátum mellett kiválasztható, hogy a csekkes papír mérete A4-es szabvány (A4) szerinti, vagy egyedi (ME) legyen.

  A program a számlák valamennyi eredeti és másolati példányát csekkes formátumban nyomtatja, de a nyomtatóba csekkes papírt helyezni csak a vevő részére továbbítandó példány nyomtatásához szükséges.

• Számlázásnál blokknyomtató használata

  Aktiválása szerződésmódosítást követően, egyedi kód birtokában lehetséges.

  Bekacsolása esetén a számlákat – nyomtatási előnézet nélkül – a számítógéphez csatlakoztatott blokknyomtató készíti el, ezért azok formátuma egyedi.

  • Blokknyomtató port

    Itt állítható be a nyomtatási port, melyen a számítógép a nyomtatóval kommunikál.

  • Blokknyomtató bal margó

    A blokk bal oldali margójának értéke, vagyis a papír bal szélétől üresen hagyott karakterek száma.

  • Blokknyomtató lábléc

    Külön beállítható szöveg a számla végére.

• Gázolaj felhasználás - Oszlopok száma

  Gázolaj felhasználás esetén a számlán megjelenítendő oszlopok számát lehet megadni.

• Vevő e-mail címének megjelenítése

  Elektronikus számlaküldés esetén a partneradatoknál rögzíthetjük a vevő számlabefogadásra alkalmas e-mail címét. Számlán történő megjelenítését a jelölő négyzetben történő jelöléssel kérhetjük.

• XML számlák helye

  Automatikus fogadás esetén szükséges kitölteni.

• TYR számlázás

  Egyedi számlafunkció.

• KP számla automatikus dátumbeállítása*:

  A funkció bekapcsolásakor készpénzes számla kiállításakor a dátum-mezőökbe automatikusan a számla kiállításának napja kerül.

Számla2¶

• Számlázásánál ÁFA kulcs kézi megadása

  Új lehetőség számlakészítés közben az ÁFA kulcs kézi megadásának választása. E funkció bekattintása esetén számlakészítéskor az F3 tételek ablakon lehetőség van az ÁFA kulcs módosítására.

• Példányszám nyomtatása a számlára

  Számlán a példányszám megjelenítése szabadon választható, kikapcsolható.

• Bruttó egységáras számlázás

  Bekapcsolása esetén a számlakészítéskor az egységár bruttó összeget jelent.

  Figyelem!

  A funkció ki- és bekapcsolgatása nem javasolt, vagy fokozott figyelmet igényel!

• Készletes számlatétel bevitelének kezdése raktárválasztással

  Beállítható, hogy készletes számlatétel bevitele a raktár kiválasztásával kezdődjön.

• Alapértelmezett beállítások (aktuális felhasználó)

  Felhasználónként beállítható alapértelmezett raktár, számlatömb és szállítólevél tömb.

Deviza¶

• Értékelési és ÁFA árfolyam megegyezik

  Amennyiben a cég számviteli politikája alapján követeléseit és ÁFA kötelezettségét azonos árfolyamon értékeli, ezt a funkciót be kell kattintani. Ez esetben ugyanis a számlázás során egyetlen árfolyam-mező jelenik meg, illetve a beállításokban nincs szükség Devizás ÁFA átvezetési számla megadására.

• Devizás ÁFA átvezetési számla

  Idegen devizában kiállított számla esetén a cég választásától függően eltérő árfolyamon is értékelhető a követelések és az ÁFA összege. Ekkor a vevőkövetelés értékelése a cég számviteli politikájában meghatározott árfolyamon történik, míg az ÁFA bevalláshoz eltérő árfolyamon történik a forintosítás. Az eltérő értékelés könyveléséhez technikai számla szükséges.

  Ezen a számlán fog megjelenni az ÁFA két eltérő árfolyamú értékéléséből adódó különbözet, melyet később egy külön könyvelési tételben árfolyam-különbözetként rendezni kell.

  Amennyiben az „Értékelési és ÁFA árfolyam megegyezik” funkció nincs bekattintva, úgy ez a mező nem maradhat üres.

Előleg¶

Az előlegszámlák és azokhoz kapcsolódó végszámlák készítése a szokásostól eltérő módon történik (lásd: Előlegszámla és végszámla készítése fejezetet).

Az előlegszámlák készítésének egyik feltétele, hogy rendelkezzünk olyan számlatömbbel, melyben kizárólag előlegszámlák készülnek.

Ehhez a Szerviz→Beállítások→Naplóformátumok menüpontban kell olyan számlatömböt felvennünk, melynél bekattintjuk az „Előlegszámla” kapcsolót.

• Könyvelés módja

  • Egyszerű

    Fentieken túl a helyes könyveléshez előre meg kell adnunk két főkönyvi számot.

    Az első a vevőktől kapott bruttó előlegek nyilvántartására szolgáló számla (pl.: 453), a második az ilyen tételek ÁFA tartalmának elszámolására használt számla (pl.: 368).

    Megadni csak a számlatükörben létező főkönyvi számokat lehet.

    Példa a vevőktől kapott előleg egyszerű kezelésének lépéseire

    1. Elkészül az előlegbekérő levél, mely alapján nem könyvelünk semmit!

    2. Az előleg-összeg beérkezésekor a kapott előlegről számlát kell kiállítani, melyre rá kell vezetni az előlegre utaló kifejezést. A számlán a teljesítés dátuma az előleg-összeg átvételének, jóváírásának napja. Ez a számla lesz az ÁFA bevallás bizonylata.

       Az előlegszámla kiállítása nem eredményez könyvelési tétel, vagyis a jóváírt előleget és a kapcsolódó ÁFA-fizetési kötelezettséget manuálisan kell könyvelni a főkönyvben:

       384 - 453 127.000 Vevőtől kapott előleg bruttó összege

       368 - 467 27.000 ÁFA fizetési kötelezettség előírása (adóalap: 100.000)

    3. Végszámla kiállításakor a program által képzett főkönyvi tételek:

       311 - 911 400.000 Teljes nettó árbevétel

       311 - 467 108.000 Teljes ÁFA összeg (adóalap: 400.000)

       A számlán fel kell tüntetni a teljes ellenértéket valamint azt, hogy a 127.000 Ft előleg-befizetés történt, így pénzügyileg 381.000 Ft teljesítendő.

       Előleg beszámításának könyvelését a program automatikusan végzi:

       453 - 311 127.000 Előleg bruttó összegének átvezetése a végszámla azonosítójára

       Fizetendő forgalmi adó helyesbítését a program szintén automatikusan könyveli:

       467 - 368 27.000 előleggel kapcsolatos ÁFA köt. visszavezetése (adóalap: 100.000)

  • Átvezetéssel

    Amennyiben az előlegszámla készítésekor szeretnénk ahhoz automatikus könyvelést kapcsolni, úgy kattintsunk az Átvezetéssel kapcsolóra. Ez esetben két átvezetési számla megadása szükséges (például a kapott bruttó előlegek átvezetésére szolgáló számla: 459, és az előleg ÁFA tartalmának átvezetésére használt számla: 369).

    Megadni csak a számlatükörben létező főkönyvi számokat lehet.

  Példa a vevőktől kapott előleg átvezetéssel történő kezelésének lépéseire

  1. Elkészül az előlegbekérő levél, mely alapján nem könyvelünk semmit!

  2. Az előleg-összeg beérkezésekor a kapott előlegről számlát kell kiállítani, melyre rá kell vezetni az előlegre utaló kifejezést. A számlán a teljesítés dátuma az előleg-összeg átvételének, jóváírásának napja. Ez a számla lesz az ÁFA bevallás bizonylata.

     Az előlegszámla kiállításakor az alábbi tételek automatikusan bekerülnek a főkönyvbe:

     459 - 453 127.000 Vevőtől kapott előleg bruttó összege

     368 - 369 27.000 ÁFA fizetési kötelezettség előírása (adóalap: 100.000)

     A jóváírt előleget és a kapcsolódó ÁFA-fizetési kötelezettséget manuálisan kell könyvelni a főkönyvben:

     384 - 459 127.000 Vevőtől kapott előleg bruttó összege

     369 - 467 27.000 ÁFA fizetési kötelezettség előírása (adóalap: 100.000)

  3. Végszámla kiállításakor a program által képzett főkönyvi tételek:

     311 - 911 400.000 Teljes nettó árbevétel

     311 - 467 108.000 Teljes ÁFA összeg (adóalap: 400.000)

     A számlán fel kell tüntetni a teljes ellenértéket valamint azt, hogy a 127.000 Ft előleg-befizetés történt, így pénzügyileg 381.000 Ft teljesítendő.

     Előleg beszámításának könyvelését a program automatikusan végzi:

     453 - 311 127.000 Előleg bruttó összegének átvezetése a végszámla azonosítójára

     Fizetendő forgalmi adó helyesbítését a program szintén automatikusan könyveli:

     467 - 368 27.000 előleggel kapcsolatos ÁFA köt. visszavezetése (adóalap: 100.000)

Szövegek¶

A számlákon gyakran előforduló, fizetési módokhoz köthető szövegek előzetesen rögzíthetők ebben a menüpontban. Ezek a szövegek a megjegyzés rovatban, láblécként jelennek meg a számla végén.

Szöveg tárolható készpénzzel, átutalással, csekkel, bankkártyával teljesítendő, már teljesített, továbbá utánvétellel vagy barterrel kiegyenlített számlázás esetére.

Lehetőség van a számla illetve szállítólevél fejlécén megjelenő információk megjelenítésére is. a „Szöveg a számla fejrészében” menüponttal. Az itt bevitt adatok megjelennek a kiállított számlán a számlakibocsátó azonosítására szolgáló adatok között. Olyan információk rögzítését lehet itt elvégezni, melyeket a felhasználó feltétlenül fel szeretne tüntetni a számlán cégadatai között, pl. FELIR kód. A beírt adatoktól függően a számla fejrésze rugalmasan változik.

A beírt szövegek formázhatók, majd az azonosításukra szolgáló név megadásával elmenthetők.

Főkönyvi kapcsolat¶

Itt kell beállítani, hogy a készletmozgások és a főkönyv között szükséges-e adatforgalmi kapcsolat, illetve a készletekről év közben kell-e értékbeni nyilvántartást vezetni.

A Készlet és Főkönyv modulok közötti adatfeladást aszerint kell beállítani, hogy a vállalkozó a készletek évközi elszámolását hogyan határozta meg számviteli politikájában.

• Főkönyvi könyvelés

  Amennyiben a "Főkönyvi könyvelés" jelölőnégyzetét üresen hagyjuk, úgy a Készlet modul a főkönyvtől teljesen elkülönítve működik, vagyis nem történik automatikus adattovábbítás.

  Ez esetben a kiállított számlákat, illetve a készletérték változását a felhasználónak kell lekönyvelnie a főkönyvben.

  Amennyiben a „Főkönyvi könyvelés” jelölőnégyzetét bekattintjuk, úgy a készlet-számlázás alrendszer kapcsolódik a főkönyvi rendszerhez, vagyis adatokat továbbít a főkönyvbe. A kapcsolat három különböző módon állítható be. A második és harmadik fokozat mindegyike magába foglalja a korábbi fokozat(ok) működését, és azokat funkciókkal bővíti.

  A "Főkönyvi könyvelés" beállítása a nyitó mennyiségek megadása, illetve az első készletmozgás felvitele előtt módosítható, azt követően már nem.

  • Csak a számlázás könyvelődik

    A kapcsoló bekattintása esetén csak az értékesítésekről kiállított számlák adatait (vevő, árbevétel és ÁFA könyvelését) adja fel a program a főkönyvbe, mely adatok automatikusan, azonnal könyvelésre kerülnek (pl.: T: 311001 – K: 911, T: 311001 – K: 4671).

    A készletnövekedésekről, illetve csökkenésekről a modul nem továbbít adatokat a főkönyvbe, így a változásokat manuálisan lehet könyvelni.

  • Folyamatos értékbeni nyilvántartást nem vezet

    Ez esetben a Készlet és Főkönyv közötti integrált kapcsolat működése az alábbi:

    Készletbeszerzések kezelése

    A beszerzés könyvelése azonnal és automatikusan rögzül a főkönyvben, az adott cikk vásárlási mozgásneméhez beállított főkönyvi számokra. A főkönyvi tétel bizonylatszáma, időszaka és dátuma a Készlet modulban rögzített adatokkal egyező lesz.

    A vásárlások könyvelésének egyik módja a vásárlási ellenszámla használata.

    Ez esetben a „Vásárlás ellenszámla a …… oldalon” beállításnál válasszuk a Követel oldalt.

    Példa

    • A Vásárlás mozgásnem könyvelési beállítása

      T: FK (a cikk főkönyvi száma) - K: VE (a cikk vásárlási ellenszámlája)

    • A cikkhez definiált főkönyvi számok

      FK (a cikk főkönyvi száma): 261

      VE (a cikk vásárlási ellenszámlája): 269

    • A beszerzés könyvelési tétele

      T: 261 – K: 269

    A példa szerint nincs szükség a szállítók főkönyvi számlaszámainak ismeretére, a szállítói számla könyvelése a főkönyvben elkülönülten történik meg, a vásárlási ellenszámlával szemben (pl.: T: 269 – K: 454xxx).

    A Készlet modulból elérhető, kiegészíthető és módosítható a szállítók partnertörzse, így a vásárlási mozgásnem könyvelésének beállításakor Követel oldali számlaként közvetlenül a beszállító partner is megadható (vásárlási ellenszámla helyett).

    Ez esetben a „Vásárlás ellenszámla a …… oldalon” beállításnál válasszuk a Tartozik oldalt.

    Amennyiben a vásárlások rögzítésekor követel oldalon szállítói számla áll, úgy kapcsolódó tételként megtörténik a levonható ÁFA könyvelése is.

    Példa

    • A Vásárlás mozgásnem könyvelési beállítása

      T: FK (a cikk főkönyvi száma) - K: 454* (a szállító főkönyvi száma)

    • A cikkhez definiált főkönyvi számok

      FK (a cikk főkönyvi száma): 261

    • A beszerzés könyvelési tétele

      T: 261 – K: 454001

      T: 4661 – K: 454001

    Számlázás kezelése

    Készletértékesítés esetén a kiállított számla alapján a vevő, az árbevétel és az ÁFA azonnal könyvelésre kerül a főkönyvben (pl.: T: 311001 – K: 911, T: 311001 – K: 4671).

    A számla elkészültével egyidejűleg a készletcsökkenés elszámolásra kerül az analitikában, de a készletváltozás főkönyvi tétele nem adható fel a főkönyvbe.

    Egyéb készletmozgások kezelése

    A fenti leírásnak megfelelően a készletmozgások közül a vásárlás a rögzítéssel egyidejűleg a főkönyvi könyvelésben is megjelenik. Az egyéb készletmozgások (értékesítés, felhasználás, visszavételezés, leltártöbblet, leltárhiány, stb.) a készletrendszerben rögzítésre kerülnek, de a főkönyv felé nem adhatók fel.

    Például számlázáskor rögzítésre kerül a készletrendszerben az ELÁBÉ elszámolása (T: 814 - K: 261), de ez nem adható át a főkönyvi adatbázisnak.

    Ennél a beállításnál a főkönyvi készlet megállapítása és könyvelése az időszak végi leltár alapján történik meg.

  • Folyamatos értékbeni nyilvántartást vezet

    Ez esetben az integrált rendszerben a főkönyvi kapcsolat működése az alábbi:

    Készletbeszerzések kezelése

    A vásárlások könyvelése az előző pontban (Folyamatos értékbeni nyilvántartást nem vezet) leírtak szerint történik, vagyis a beszerzés könyvelése azonnal és automatikusan rögzül a főkönyvben, a beszerzés mozgásneméhez beállított főkönyvi számokra. A főkönyvi tétel bizonylatszáma, időszaka és dátuma a Készlet modulban rögzített adatokkal egyező lesz.

    Ez alapján a beszerzések főkönyvi könyvelése történhet ütköző számla használatával, vagy közvetlenül a beszállító partner főkönyvi számára.

    Mindkét lehetőség beállításai, illetve példája megtalálható az előző pontban (Folyamatos értékbeni nyilvántartást nem vezet) leírtaknál.

    Számlázás kezelése

    A számlázás könyvelése az előző pontban (Folyamatos értékbeni nyilvántartást nem vezet) leírtak szerint történik, vagyis a kiállított számla alapján a vevő, az árbevétel és az ÁFA azonnal könyvelésre kerül a főkönyvben (pl.: T: 311001 – K: 911, T: 311001 – K: 4671).

    A számla elkészültével egyidejűleg a készletcsökkenés is elszámolásra kerül, a beállításoknak megfelelően főkönyvi tétel is képződik, és az feladható a főkönyv felé.

    A készletváltozások tételeinek feladása összevontan történik, és a Készlet könyvelés / Készlet feladás menüpontban végezhető el.

    Egyéb készletmozgások kezelése

    A fenti leírásnak megfelelően a készletmozgások közül a vásárlás a rögzítéssel egyidejűleg megjelenik a főkönyvi könyvelésben is.

    Az egyéb készletmozgások (értékesítés, felhasználás, visszavételezés, leltártöbblet, leltárhiány, stb.) a felhasználó által megválasztott időpontban kerülnek feladásra a főkönyv felé. (Ajánlott havonta elvégezni, de lehet akár naponta, vagy kéthetente is feladni.)

    A készletváltozások tételeinek feladása összevontan történik, és a Készlet könyvelés / Készlet feladás menüpontban végezhető el.

    Az összevonás következtében például egy készletcsoport valamennyi ELÁBÉ tétele egyetlen tételben kerül feladásra a főkönyv felé, amennyiben a gyűjtőkódok miatt nem szükséges további bontás.

Számlatömb ellenőrzés¶

Beállítható a Számlatömb – Főkönyvi számlaszám kapcsolat figyelése, amely ellenőrzi, hogy a kiválasztott számlatömbben csak olyan vevő részére készülhessen számla, aki az összerendelés során megadott vevőcsoportba tartozó főkönyvi számlaszámmal rendelkezik.

A számlázás során értelmezhető Számlatömb – Vevőszámla-csoport összerendeléseket a következők szerint lehet megadni:

1. Kattintsunk be a „Számlatömb-vevőszámla kapcsolat ellenőrzése” jelölőnégyzetet.

2. A számlatömbök listájáról válasszunk ki egy tömböt (pl.: Belföldi).

3. A Vevőszámla-csoport mezőbe írjuk be a választott tömbben számlázható vevőszámok kezdetét (pl.: 311). Egyszerre csak egy vevőszám-kezdet adható meg!

4. Kattintsunk a Bevitel gombra.

5. Ha a kiválasztott tömbben (pl.: Belföldi) más kezdetű vevőszámok is értelmezhetők, ismét válasszuk ki a számlatömböt.

6. A Vevőszámla-csoport mezőbe írjuk be azt a vevőszámla-kezdetet, amely a tömbben szintén elfogadható (pl.: 312).

7. Ismét kattintsunk a Bevitel gombra.

8. A fentiek szerint adjuk meg a további számlatömb-vevőcsoport kapcsolatokat is (pl.: Előleg – 315, Devizás – 316).

9. A Rendben gombra kattintva lépjünk ki a menüpontból.

Fenti teendőket új évi számlázás indításakor ismételten be kell állítani, mivel az összerendelések csak az adott évi számlatömbökre vonatkoznak.

A megfelelő kapcsolatok beállítása után számlakészítéskor a program ellenőrzi a kiválasztott tömb és vevő kapcsolatának helyességét.

Hibás választás esetén figyelmeztetést kapunk, illetve nem készül el a számla.

Előző év főkönyvi tételei¶

Ebben a menüpontban listázhatók az új évi készlet-analitika megnyitását követően előző évi dátummal rögzített készletmozgások főkönyvi tételei.

Az előző évet érintő tételek nem kerülnek feladásra a tárgyévi főkönyvbe, mivel azokat még az előző évi főkönyvbe kell feladni.

• Nyomtatás (F10)

Első lépésként a tételsor nyomtatási előnézete jelenik meg. Ez a képernyőn nagyítható vagy kicsinyíthető, illetve nyomtatható a kép felső részén látható ikonok segítségével.

• Feladás készítése (F7)

  A menüpont lehetőséget ad az előző évi főkönyvi tételekből olyan feladás-fájl készítésére, mely a tételeket összevontan tartalmazza, és az előző évi főkönyvben fogadható.

  • Feladandó bizonylatok

    A program felajánlja az utolsó feladás óta készített bizonylatok intervallumát.

    Amennyiben korábbi feladást kell megismételnünk, írjuk át a tartomány kezdő sorszámát az első feladandó bizonylat sorszámára, vagy 1-re (ekkor a program az összes tételről elkészíti a feladás fájlt).

  • Forrásazonosító

    A program felajánlja az állomány forrásazonosítóját, mely a tételt létrehozó adatállományt, mint keletkezési helyet határozza meg.

    Amennyiben az adatbázis minden tétele egyforma forrásazonosítón szerepel, ezt az értéket ne módosítsuk.

    Megváltoztatására csak akkor lehet szükség, ha az állomány bizonylatai eltérő forrásazonosítókat tartalmaznak. Ez esetben a feladásba csak a megjelölt forrásazonosító tételei kerülnek be.

  • Feladás helye

    A feladás fájl elkészítésének helyét, vagyis a célkönyvtárat kell meghatároznunk. Az útvonal megadható kézi beírással, valamint a tallózó gomb segítségével. A fájl neve és kiterjesztése alapértelmezés szerint „dsfelad.fff”, melyben a név megváltoztatható, de a kiterjesztés nem.

• Export (F6)

  A listát tetszés szerint exportálhatjuk XLS, HTML vagy CSV formátumú fájlba. A program az XLS kiterjesztést (Excel fájl) ajánlja fel.

  A "Táblázatkezelő behívása" funkció bekattintása esetén a fájl mentése után megnyílik az Excel program, és láthatjuk az átvitt adatokat. Kikapcsolása esetén az állomány mentése a háttérben történik meg.

  A "Fájlnév (kiterjesztés nélkül)" mezőben megadható az útvonal és a név, ahová az állomány mentésre kerül.