Kihagyás

Bank napló

A bankkivonatok tételeinek rögzítésére van lehetőség ebben a menüpontban.

A könyvelés menete forintos bankszámlák esetén

Számlaszám

A könyveléssel érintett bankszámla főkönyvi száma, melyet kötelező megadni. Rögzítése után már csak az ellenszámlák kijelölése szükséges.

Itt a rendszer csak a Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számlaparaméterek→Számlák ablakban bankszámlaként beállított számlaszámokat fogadja el.

A paraméterezésben számlaszám-kezdet is megadható, például a 384-es beállítás az összes alábontott számlaszámot bankszámlaként definiálja, így 3841, 3842 stb.

F12-vel megjeleníthető a számlatükör. A számlák listázása ablakban keressük meg a megfelelő számlaszámot, és dupla kattintással vagy ENTER gombbal válasszuk ki. Ezáltal a számlaszám mező kitöltésre kerül.

A könyvelés során a főkönyvi számlaszám mellett folyamatosan látjuk a bankszámla egyenlegét, a bizonylatszám mellett a rögzítés alatt álló bizonylat forgalmát és egyenlegét, valamint az utolsó tétel bevitele után ellenőrizhetjük a bankszámla záró egyenlegét.

Időszak

Az Időszak mezőben a törzsadatokban definiált naptári időszakok közül választhatunk (pl.: 1 január, 2 február stb.). Az időszakok listáját az F12-es gomb segítségével hívhatjuk be.

Bizonylat dátuma

A pénzmozgás napja.

Bizonylatszám

A bankbizonylat sorszáma.

Új (F5)

A bizonylatadatok megadása után lépjünk az Új (F5) gombbal a tételkönyvelő ablakra. A tételek bevitele után mindig ide áll vissza a rendszer és új bevitelre vár. Ekkor vagy újabb tételt vihetünk fel, vagy a Rögzít (F10) gombbal rögzíthetjük a bizonylatot.

Könyvelési oldal

A rögzített bankszámla könyvelési oldalát határozhatjuk meg. Váltása több módon is lehetséges: egérrel, vagy a Space (Szóköz) gombra lenyíló ablakból nyilakkal kiválasztva Enter-rel, vagy K és T betű beírásával adhatjuk meg a megfelelő oldalt (Kis k, t betűket is használhatunk).

Tartozik/Követel számla

A banktétel ellenszámlájának száma. A mezőben az F12 gomb megjeleníti a számlatükröt, ahol kiválasztható a megfelelő számla. Ha még nem létező számlára szeretnénk könyvelni, a listázást követően F5 gomb megnyomása után új főkönyvi számla nyitható. Ha a meglévő számlák listázása nélkül, azonnal új számlát szeretnénk felvinni, erre az F11 gomb közvetlenül lehetőséget nyújt. Bármelyik módszert választjuk, mindegyik esetén az F10 gomb rögzíti az új főkönyvi számlát.

A banki naplón mindkét mezőben használható egy speciális működés:

Amennyiben a bankkivonatból nem határozható meg a vevő vagy szállító, csupán az utalás pénzügyi azonosítója, úgy a tartozik vagy követel számla üres mezőben állva használjuk az F10 gombot. Ekkor megjelenik az „Azonosító szerinti keresés" ablak. Itt a pontos pénzügyi azonosító megadása esetén a program megkeresi a hozzá kapcsolódó vevőt vagy szállítót, és beírja a megfelelő főkönyvi számot.

Területi kód

A területi kódok a könyvelési állomány tetszőleges szempont szerinti megbontására szolgálnak. Ilyen megbontási szempont lehet például a vállalkozáson belüli szervezeti egységek szétválasztása, vagy egy országos szervezet megyékre bontása.

A területi kódok használatát és működését külön leírása tartalmazza.

Ezt a mezőt a program alapesetben átugorja, értéke pedig alapértelmezés szerint nulla.

Másodlagos költségszámla

Másodlagos költségelszámolás esetén megjelenő mező, mely akkor látható, ha a Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számlaparaméterek menüpont Könyvelés fülén a „Másodlagos költségelszámolás" funkció beállításra került, illetve a tételben költségszámla szerepel.

Másodlagos költségelszámolás választása esetén bekattintható a „8-as számlához is kér másodlagos számlát" opció, így, ha a Tartozik/Követel számlához 8-as kezdetű főkönyvi számot írunk, a másodlagos költségszámla is megadható a tételhez.

Partner

Vevői vagy szállítói számlákat érintő tételek esetén megjelenő mező.

Amennyiben a kiválasztott vevőhöz vagy szállítóhoz tartozik partneradat, úgy a partner gépi kódját a program automatikusan betölti a mezőbe, illetve kézileg is kitölthető. Ez utóbbi esetben az F12 gombbal megjeleníthető a partnertörzs, ahonnan kiválasztható a megfelelő partner.

Amennyiben a Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számlaparaméterek menüpontban beállítottuk a „Partnerkód kötelező vevő-szállító könyvelésekor" funkciót, úgy a mezőt kötelező kitölteni.

Adószám

A partner adószámának a feltüntetésére szolgáló mező.

Amennyiben a kiválasztott partner adatai között szerepel adószám, úgy azt a program automatikusan betölti a mezőbe, illetve kézileg is kitölthető.

ÁFA számla

Amennyiben a bank könyvelésénél ÁFÁ-s tétel fordul elő, úgy az ÁFA számla mezőbe egérrel kell bekattintani, és így lehet az ÁFA számlát megadni. Ellenkező esetben a program átlépi a mezőt.

A mezőben az F12 gomb megjeleníti a számlatükröt, ahol kiválasztható a megfelelő számla.

ÁFA oldal

A program az ÁFA számla alapértelmezett könyvelési oldalát ajánlja fel, melyet megváltoztathatunk.

Azonosító

Vevő vagy szállító számlákat érintő tételek esetén megjelenő mező. Pénzügyi azonosító, mely a követelések és kötelezettségek összepontozását szolgálja a kiegyenlítésekkel, ezért kitöltése kötelező.

Az Azonosító mezőben állva az F12-es billentyű lenyomása után láthatjuk a kiválasztott vevő vagy szállító nyitott tételeit. A megfelelő soron állva Enter billentyűvel kiválaszthatjuk a kiegyenlítendő tételt. Amennyiben kézileg írjuk be az azonosítót vagy annak kezdő karaktereit, úgy az F12 lenyomása után csak a beírt kezdetű azonosítók sorai jelennek meg a listán.

Az „Azonosító keresés ablakban" a Tételesen gomb segítségével megtekinthetjük a kiválasztott azonosító könyvelési tételeit.

Ha a partnerünk több azonosítóra egy összegben utalt, azt több tételben, azonosítók szerinti összegekre bontva kell lekönyvelni! Ebben az esetben a kiegyenlített azonosítók előtti mezőkbe tegyünk egy-egy pipát. A Rendben (F10) gombra kattintva megjelenik a „Több tételes kiegyenlítés" ablak, ahol a Szerkesztés gombbal módosíthatók a kiválasztott azonosítók adatai (Gyűjtőkódok, Szöveg, Összeg). A „Több tételes kiegyenlítés" ablakról a Rendben gombbal visszajutunk a bizonylatrögzítés kezdő ablakára, ahol újabb tételt vihetünk fel, vagy a már felvittetek rögzíthetjük.

Teljesítési dátum

ÁFA számla használata esetén jelenik meg és az ÁFA-elszámolás alapját képező teljesítési dátum megadására szolgál.

Szöveg

A banki tétel szövege. Hasznos az előre definiált szövegek használata. A már felvitt szövegek a mezőben állva F12 gombbal jeleníthetőek meg, illetve ezt követően F5 gombbal új szöveget tárolhatunk. Amennyiben a szöveget elkezdjük beírni, automatikusan felajánlásra kerül az ilyen kezdetű, korábban már rögzített szöveg.

Egymás után rögzítendő tételekben ismétlődő szöveg esetén ajánlatos a Főkönyv modul Beállítások→Felhasználói paraméterek→Fenntartás ablakában a szöveg fenntartását bejelölni, így bizonylaton belül felajánlásra kerül az előző tétel szövege.

Adó (Adóablak)

ÁFA számla használata esetén jelenik meg. A nettó és ÁFA összegek bevitelére szolgál.

A bevitel történhet bruttó vagy nettó módon. Választása B vagy N gombokkal, vagy a Space (Szóköz) billentyű megnyomása után a Up Down nyilakkal kiválasztva történik.

Bruttó mód választása esetén a beírt összeg bruttó összegnek minősül, és ez alapján határozza meg a program annak ÁFA-tartalmát. Nettó mód választása esetén a beírt összeg nettó érték, melyre, mint ÁFA alapra vetítetten számítja ki a program az ÁFA összegét.

Az ÁFA kulcsok felsorolásában valamennyi, korábban hatályos ÁFA kulcs is szerepel. A KET kulcs adólevonási joggal járó mentes értékesítést jelöl, mely jellemzően EU közösségen belüli értékesítések esetén fordul elő.

Jelenleg érvényes ÁFA kulcsok

A táblázat bal oldalán található jelölőnégyzetekkel az ÁFA kulcsok sorai kikapcsolhatók.

Például, ha 5 %-os ÁFA ritkán fordul elő, akkor annak jelölőnégyzetét kikattintva gyorsabban felvihetjük az ÁFÁ-s tételeket, hiszen nem kell Enter-rel végig lépegetnünk az üresen hagyott sorokon. (Ha szükséges, egy kattintással visszaállítható.)

Az ÁFA összegét a program kiszámolja, de ha a számlán eltérő kerekítés miatt más összeg szerepel, úgy egérrel az adó mezőbe kattinthatunk, majd módosíthatjuk a kiszámított összeget. Ekkor a program piros felkiáltójellel jelzi a pontatlan ÁFA értéket, de ez csak figyelmeztetés. Adóablakból a Rendben gombbal léphetünk ki, majd ismét a Rendben gombra kattintva befejezhetjük a tétel felvitelét.

Összeg

Amennyiben a tételben ÁFA-elszámolás történt, úgy az Összeg mezőbe automatikusan bekerül a teljes bruttó érték.

Ha a tétel nem érint ÁFÁ-t, úgy az összeget nem az adóablakban, hanem az Összeg mezőben kézileg tudjuk megadni.

Kisadózás

Banknaplón ez a mező inaktív.

Gyűjtőkódok, Munkaszámok és Mennyiségi gyűjtések

Gyűjtőkódok, munkaszámok és mennyiségi adatok megadására csak a Kontrolling–Gyűjtések modul használata esetén van lehetőség. Ekkor a Kontrolling→Törzsadatok→Gyűjtők beállítása menüpontban megjelölt gyűjtések mezőit jeleníti meg a program.

A már felvitt kódok (gyűjtők vagy munkaszámok) listázására, illetve új kódok felvitelére az F12 és F5, vagy F11 billentyűk használhatók, a „Tartozik/Követel számla" részben leírtak szerint.

Alkalmazható gyűjtőkódok

Az általános gyűjtőkódok maximum tíz karakter hosszúságú, kizárólag számokból álló, numerikus értékek lehetnek.

Használata esetén a főkönyvi számok jellegétől függetlenül, bármilyen könyvelés során megadható az általános gyűjtőkód, vagyis minden könyvelési tételben alkalmazható, így használati célja sokrétű lehet.

A költségek sajátos szempontok szerinti gyűjtésére szolgál (pl.: adott gépjárművel kapcsolatban felmerült költségek).

A költségkódok maximum tíz karakter hosszúságú, kizárólag számokból álló, numerikus értékek lehetnek.

Használata esetén olyan könyvelési tételeknél jelenik meg a költségkód mezője, ahol az egyik főkönyvi szám költségszámla (5, 6, 7 számlaosztály).

A bevételek és ráfordítások egyedi gyűjtésére és összehasonlítására szolgál.

Az értékesítési kódok maximum tíz karakter hosszúságú, kizárólag számokból álló, numerikus értékek lehetnek.

Használata esetén olyan könyvelési tételeknél jelenik meg az értékesítési kód mezője, ahol az egyik főkönyvi szám 8-as, vagy 9-es kezdetű számla.

A munkaszámok használatával két, egymástól független gyűjtési rendszer alakítható ki.

A munkaszámok maximum 13 karakter hosszúságú, betűkből és számokból álló, alfanumerikus értékek lehetnek.

Használatuk esetén a főkönyvi számok jellegétől függetlenül, bármilyen könyvelés során megadhatók a munkaszámok, vagyis minden könyvelési tételben alkalmazhatók, így használati céljuk sokrétű lehet.

A tételadatok megadása után a Rendben gomb bezárja a tételkönyvelő ablakot, és visszajutunk a bizonylatrögzítés kezdő képernyőjére, ahol látható a felvitt tételek listája.

A bizonylat rögzítése előtt a tételeket még teljes egészében javíthatjuk. Ehhez álljunk rá a javítandó tételre, majd kattintsunk a Szerkesztés (F4) gombra. Így visszajutunk a tételkönyvelő képernyőre, ahol bármi módosítható.

A végleges rögzítés előtt ajánlott a felvitt értékek ellenőrzése, mert például a főkönyvi számlaszámokat és összegeket a rögzítés után már csak sztornírozással lehet korrigálni.

A bizonylatot – valamennyi tételével együtt – a Rögzít (F10) gomb tárolja.

A könyvelés menete devizás bankszámlák esetén

A devizás bankszámlák főkönyvi számait be kell állítani bankszámlaként és devizás könyvelésű számlaként is. (Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számlaparaméterek menüpont Számlák fülén, valamint a Deviza fülön.)

Mivel a devizás bankszámlákra egyféle devizanem jellemző, ezért a főképernyő Törzsadatok→Törzsadatok→Számlák ablakán keressük meg a főkönyvi számlaszámot, és szerkesztéssel írjuk be a Deviza mezőbe a megfelelő devizanemet (pl.: EUR). Ez esetben a bank egyenlegét a megadott devizanemben is nyilvántartja a program.

A rögzítés menete „A könyvelés menete forintos bankszámlák esetén" leírtakon túl a következő mezőkkel bővül:

Árfolyam dátum

A banki pénzmozgás napja.

Deviza

A könyvelési tétel devizanemének megadására szolgáló mező. Amennyiben a bank főkönyvi számához rögzítettük a jellemző devizanemet, úgy a mező tartalma kitöltött és nem módosítható.

Árfolyam

A program a devizakészletet mérlegelt (csúsztatott) átlagáron tartja nyilván. Ebből következően jóváírás rögzítésekor a felhasználónak kell megadnia az árfolyamot, míg terhelés könyvelésekor a program felajánlja a mérlegelt átlagárfolyamot.

Amennyiben a főképernyő Törzsadatok→Törzsadatok→Deviza árfolyamok menüpontjában előzetesen rögzítettük az adott napra és devizanemre vonatkozó árfolyamot, úgy jóváírások esetén a program a bizonylat dátuma szerint automatikusan felajánlja az árfolyamot. Ha az említett helyen nem rögzítettünk árfolyamot, akkor azt a könyvelés során kell megadni.

A terheléseknél alkalmazott mérlegelt átlagárfolyamot a program a tárolt tételek alapján számított deviza- és forintegyenlegek hányadosaként kalkulálja. A megfelelő napi átlagárfolyam számításához tehát a jóváírások tételeinek már szerepelnie kell a főkönyvben, vagyis adott napi forgalom felvitelekor elsőként mindig a jóváírásokat kell tárolni, és a terheléseket csak ezt követően lehet könyvelni.

A devizás bankszámlák tételeinek helyes kezelése a következő

Elsőként a bankkivonaton szereplő jóváírásokat könyveljük, napi árfolyammal. Az árfolyamot ez esetben a felhasználó adja meg. A jóváírások felvitele után rögzítsük a könyvelést, így a program új átlagárfolyamot számít a bank aktuális forint- és devizaegyenlegeinek hányadosa alapján.

Második lépésként a napi terheléseket rögzítjük, a program által felajánlott átlagárfolyammal.

Negatív egyenleg esetén a fenti kezelés hibás árfolyamokat generál.

A helyes árfolyam-kezeléshez a következők szerint kell eljárni:

  1. Az ellentétes előjelű egyenleget eredményező tételt két részben – nulla egyenleget eredményező összegre, illetve maradék összegre bontva – kell könyvelni.

    Ezt a bontást az egyenleg pozitívról negatívra és negatívról pozitívra váltása esetén is alkalmazni kell.

  2. A negatív egyenleg fennállása alatt a könyvelési módszert fordítottan kell alkalmazni.

    Először a terheléseket kell felvinni és lekönyvelni napi banki árfolyammal. Mivel terhelések rögzítésénél az Árfolyam mező szürke, így annak felszabadításához kattintsunk a mező feletti „Árfolyam" feliratra.

A terhelések rögzítése után könyveljük le a jóváírásokat az aktuális átlagárfolyamon. Ez utóbbi kiszámítását a program jelenleg nem végzi el, így ez a felhasználó feladata.

Deviza összeg

A tétel devizában kifejezett összege.

Összeg

A deviza összeg és az árfolyam szorzataként számított forintösszeg.

Automatikus árfolyamkülönbség számítás

A program lehetővé teszi a devizás követelések és kötelezettségek kiegyenlítéséhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek automatikus elszámolását.

A funkció a Főkönyv→Beállítások→Felhasználói paraméterek menüpont Általános fülén, az „Automatikus árfolyamkülönbözet számítás kiegyenlítéskor" jelölőnégyzet bejelölésével aktiválható. Működéséhez szükséges az árfolyam-különbözetek elszámolására szolgáló eredményszámlák pontos meghatározása, mely a Szerviz→Beállítások→Könyvelési- és számlaparaméterek menüpont Deviza fülén történik.

Kiegyenlítés eltérő devizanemmel

A program lehetővé teszi a követelések vagy kötelezettségek eredeti devizanemétől eltérő devizanemű kiegyenlítések könyvelését (pl.: EUR-ban nyilvántartott kötelezettség kiegyenlítése USD-ben).

A funkció a Főkönyv→Beállítások→Felhasználói paraméterek menüpont Általános fülén, az „Automatikus devizanem átvezetés kiegyenlítéskor" jelölőnégyzet bejelölésével aktiválható.

Az eltérő devizanemek közötti könyveléshez technikai főkönyvi számla közbeiktatása szükséges, melyet a Szerviz→Beállítások→Könyvelési- és számlaparaméterek menüpont Deviza fülén kell megadni.

A könyvelés során a nyitott tétel kiválasztása, valamint az utalás árfolyamának és összegének megadása után, a Rendben gombra kattintva megjelenik a Deviza átvezetés ablak, amelyben megadható a nyitott tételből rendezettnek minősített devizaösszeg.

Egy példán szemléltetve, az előre beállított átvezetési számla közbeiktatásával az alábbi tételeket képzi a program:

Egy devizás szállítón fennálló 843.200 Ft és 3.400 EUR összegű számlát egyenlítettünk ki 4.100 USD-ben vezetett bankszámláról.

T: 399 – K: 3862 4.100 USD 846.322 Ft kiegyenlítés

Számítás: 206,42 Ft/USD (mérlegelt átlagárfolyam) x 4.100 USD= 846.322 Ft

T: 455001 – K: 399 3.400 EUR 846.322 Ft Devizanem átvezetése

T: 876 – K: 455001 3.122 Ft Árfolyamkülönbözet rendezése

Számítás: 846.322 Ft – 843.200 Ft = 3.122 Ft

GE kód (F6)

Amennyiben gazdasági esemény kód használatával szeretnénk könyvelni, akkor az Új (F5) gomb helyett a GE kód (F6) gombra kattintva megjelenik egy ablak, ahol a Törzsadatok között rögzített eseménykódok között választhatunk.

GE kódos könyvelés esetén a tételadatok felvitele a fent leírtakkal azonos.

Egyéb, más naplókon megjelenő adatmezők

A Bank naplón történő könyveléskor néhány speciális adatmező nem látható, melyek működése a következők szerint történik:

Pénzforgalmi ÁFA elszámolás jelölése

A kapcsoló akkor jelenik meg, ha a könyvelési tételben az ÁFA számla mező kitöltött. Kivétel ez alól a banki és pénztári könyvelés, ahol a jelölés soha nem látható.

Olyan számla könyvelése során kell bekattintani, melyet pénzforgalmi ÁFA elszámolás szerint állított ki a számlakibocsátó.

Használata speciális ÁFA elszámolást eredményez.

Alkalmazása a pénzforgalmi ÁFA elszámolás hatálya alá bejelentkező adózókon kívül a változatlan ÁFA-elszámolású adózóknál is szükséges, amennyiben pénzforgalmi ÁFA elszámolású számlát fogadnak be.

A megfelelő programműködés érdekében definiálni kell azt a két főkönyvi számot, melyek a pénzforgalmi elszámolású ÁFA nyilvántartását szolgálják.

A Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számlaparaméterek menüpont ÁFA fülén lehet megadni egy-egy létező főkönyvi számlaszámot, melyek nem eshetnek az ÁFA-számlaként definiált főkönyvi tartományokba (nem lehetnek 466 vagy 467 kezdetű számok):

  • levonható ÁFA elszámolási számla (pl.: 3699)
  • fizetendő ÁFA elszámolási számla (pl.: 4799)

Amennyiben fenti két paraméter-beállítás üres, úgy a speciális könyvelési funkciók nem működnek, vagyis az ÁFA könyvelését a felhasználó manuálisan tudja elvégezni.

Pénzforgalmi elszámolású számlák könyvelésekor a szokott módon kell kitölteni az ÁFA számla mezőt (a megfelelő 466-os vagy 467-es számlával) és az adóablakot, de a tételrögzítő ablakon be kell kattintani „Pénzforgalmi elszámolás" jelölőnégyzetét. Így az ÁFA könyvelési tételében a program a megadott ÁFA számlát a beállított főkönyvi számra (pl.: 3699 vagy 4799) cseréli.

Az eredetileg megadott ÁFA számlát (466... vagy 467...), illetve az adóablak adatait a későbbi kiegyenlítés alkalmával automatikusan könyvelendő ÁFA-átvezetési tétel érdekében a program letárolja.

Közösségi termék / szolgáltatás beszerzése

A megfelelő gomb kiválasztása esetén a Szerviz→Beállítások→Könyvelési és számla paraméterek→ÁFA 1 fülén beállított közösségen bellüli termék beszerzésre, szolgáltatásra vonatkozó számlák kerülnek az ÁFA számla mezőbe. Ennek eredményeként külön tételben megtörténik a közösségi forgalmi adó könyvelése.

Előleg / Előleg beszámítás

Bekattintása akkor indokolt ha a szállítói számla előleget tartalmaz vagy végszámlát könyvelünk. Főkönyv→Könyvelés→Szállító napló→Adott előlegek könyvelése.

Mögöttes bizonylatszám

Pénztár és Szállító napló megjelenő mező.

A mező kitöltése Pénztár naplón akkor szükséges, ha rögzítéskor a Bizonylatszám mezőbe a kiadási vagy bevételi pénztárbizonylat számát írjuk, mivel ekkor a Mögöttes biz. szám mezőben adható meg a pénzmozgás alapbizonylatának száma (pl.: postai számla sorszáma).

Amennyiben a pénzmozgásokhoz nem tartoznak kiadási és bevételi bizonylatok, úgy a Bizonylatszám és a Mögöttes biz. szám mezőbe egyaránt a könyvelt számla saját sorszáma kerül, vagy a Mögöttes biz. szám mező üres maradhat.

A mező kitöltése Szállító naplón mindig kitöltendő a Belföldi összesítő jelentés helyes összeállításához. Ha rögzítéskor a bejövő számlákat folyamatosan növekvő, belső sorszámozással látják el, a Bizonylatszám mezőbe ezt a saját, belső sorszámot kell beírni, míg a Mögöttes biz. szám mezőbe a bejövő számla kibocsátója által adott, szigorú számadású sorszám kerül.

Amennyiben a bejövő számlák könyveléskor nem kapnak új, belső sorszámozást, úgy a Bizonylatszám és a Mögöttes biz. szám mezőbe egyaránt a számlakibocsátó által adott számlasorszám kerül.

Korrigált bizonylatszám

Az adat az ÁFA-bevallás belföldi összesítő jelentés részének kitöltéséhez szükséges.

A mező akkor jelenik meg, ha a könyvelési tételben vevői vagy szállítói főkönyvi szám vagy ÁFA számla szerepel. Bank naplón nincs ilyen mező.

Korrekciós számlák (pl.: érvénytelenítő vagy módosító számlák) könyvelésekor itt kell megadni az eredeti (korrigált) számla sorszámát.

Amennyiben egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akkor mindig a legelső számla sorszámát kell megadni.

Amennyiben a tételben vevői vagy szállítói főkönyvi szám szerepel, F12 gombbal megjelenik a főkönyvi számra tárgyévben könyvelt bizonylatok listája, melyről kiválasztható a módosított számla.

Amennyiben az előzményszámla nem választható ki (pl.: a listán nem szerepel vagy pénztári könyvelés történik), úgy a korrigált bizonylat számát a felhasználó írja be.

Kisadózás jelölése (2022. szept.1-től csak magánszemélyekre lehet számlázni)

Olyan számla könyvelése során kell bekattintani, melyet „Kisadózó" megjegyzéssel állított ki a számlakibocsátó.